Te hány gyermeket szerettél volna tizenéves korodban? Ehhez képest hány gyermeked van, illetve most hányat terveztek? A statisztikai adatok azt mutatják, hogy elméletben sokkal több gyermeket terveznek a családok, mint amennyit végül valójában vállalnak. Vajon miért?
Szerző: Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus
Valamivel több baba születik…
A 2019-es statisztikai adatok szerint a gyermekvállalási kedv lassan, de növekedett a 2010-es
adatokhoz képest. A KSH kimutatása szerint 1,25-ről 1,49-re nőtt az egy nő által vállalt gyermekek
száma.
Ugyanakkor ezzel az aránnyal még mindig nagyon alacsonynak számít a magyar lakosság
gyermekvállalási kedve.
A megfigyelhető növekedés valószínűleg nagyban köszönhető a gyermekvállalást támogató
gazdasági intézkedéseknek, ugyanakkor arról kevés szó esik, hogy milyen pszichés tényezők lehetnek
hatással a gyermekvállalási kedvre.
Az anyagiakon túl
Az ELTE egyik átfogó tanulmányának eredménye azt mutatja, hogy leginkább az életkor, a
párkapcsolat stabilitása és a tudatos felkészülés az anyaságra – mint személyiségváltozók – befolyásolták leginkább a gyermekvállalási kedvet.
Életkori hatások
A rendszerváltás óta megfigyelhető az a tendencia, hogy növekszik az első gyermeket vállaló nők
életkora. Ez leginkább azokkal a társadalmi változásokkal van összefüggésben, melyek a nők
munkaerőpiaci jelenlétét erősítik. Ezzel együtt egyre nagyobb az elvárás a fiatalok felé a tanulás
tekintetében. Egyre többen szereznek érettségi bizonyítványt és tanulnak utána szakmát vagy kerülnek
felsőoktatási intézménybe. A továbbtanulás egyben a serdülőkor akaratlan meghosszabbításával is jár.
A későn szülő nők pedig kevesebb gyermeket vállalnak.
A stabil párkapcsolat hatása
A kétezres évek elejétől, ahogyan a korábbi konzervatív társadalmi berendezkedés fokozatosan
modernizálódni kezdett, egyre elfogadottabbá vált a válás, a kilépés a rossz párkapcsolatból. Mára a
házasságok több mint fele válással végződik és itt még nem beszéltünk az élettársi kapcsolatok
statisztikájáról. Ez a jelenség magával hozza azt, hogy a fiatalok egyre tudatosabban választanak párt.
Bár ma már sokkal inkább elfogadott egyedül gyermeket nevelni, mégis kevesen választják tudatosan ezt
az utat.
A tudatos felkészülés szerepe
Ebben a kérdésben megoszlanak a szakmai vélemények. A tudatos családtervezés az ELTE
kutatása szerint inkább a magasabb iskolázottságúaknál volt megfigyelhető a vizsgált mintában. Ez
esetben azonban a magasabb iskolázottság együtt járhat az első gyermek vállalásának kitolódásával, ami
csökkenti a gyermekvállalási kedvet.
Biztos, hogy a gyermekek számát a hozott családi minta is sokszor befolyásolja.
Ha a szülő jól érezte magát úgy, hogy egy testvére volt, akkor hamarabb vállal második gyermeket.
De bárhogyan alakul is a gyermekvállalás, az mindig a család autonóm döntése. Ebbe kívülről
beleszólni nem lehet.
Ajánljuk még a témában:
