Dr. Mona Tamás gyermeksebészt, a Szent János kórház Gyermeksebészeti és Traumatológiai osztályának vezető orvosát kérdeztük arról, hogy mire kell figyelnie a szülőnek a jellegzetes nyári balesetek elkerülése érdekében.
Szerző: Csörgő Andrea írása
A gyermeksebészeti osztályokon születéstől tizennyolc éves korig látják el a sérült gyerekeket. Sejtjük persze, hogy minden évszaknak megvannak a maguk jellegzetes balesetei, sérülései. Ez alól a nyár sem kivétel, ahogy Mona Tamástól megtudtuk:
– A kora nyár jellegzetes balesete a fára mászásból adódik, de a csúcsszezon a cseresznyeéréssel nagyjából véget ér – valamiért ez vonzza leginkább a gyerekeket. Nyáron jellegzetesek a kerékpár, görkorcsolya, roller, lovas balesetek. Ilyenkor kevesebb a ruha a gyerekeken, hamarabb sérül a bőrfelszín. Növeli a sérülés kockázatát, ha a gyerek nem viseli az adott sportnál ajánlott védőfelszerelést – így hamarabb megtörténik a baj. A vízparti balesetek is gyakoribbak nyáron, például a vízbe merülés és a vízbe fúlás, de ez utóbbi szerencsére nagyon ritka.
Mit gondol, megelőzhetőek a sérülések? Mit tehetünk mi, szülők?
– Bizonyos balesetek valószínűleg megelőzhetőek volnának, és számos esetben csökkenthető volna a sérülés súlyossága.
A tizenéves, sőt már a nyolc évesnél idősebb gyerekek is egyedül kerékpároznak, egyedül fociznak, és egyedül mennek ki a térre. Az ezekkel összefüggő sérüléseket lehetetlenség volna elkerülni. Persze a megfelelő védőfelszerelés biztosítása, és a használatára nevelés a szülőn múlik, és például a fejsérülések jelentős részét enyhítené vagy megelőzné. A lovaglás biztonsága is jelentős részben a megfelelő védőeszközökön múlik.
Ezért hangsúlyozom, hogy csak olyat engedjünk, amire már önállóan is képes, ne segítsünk neki jó szándékból, mert akkor nem tud magára vigyázni.
Nyáron ugyan valóban több baleset történik, hiszen többen fociznak, többen kerékpároznak, és emiatt több a sérült is. Tény, hogy kevesebb gyerek sérül a négy fal között, mint a játszótéren. De attól még nem jelenthetjük ki, hogy ezek a jellegzetes és közkedvelt mozgásformák , vagy a játszóterek károsak vagy veszélyesek volnának.
Mint gyakorló szülő tudom, hogy nem lehetünk elegek mindennek a megelőzéséhez. Szülői szemmel nézve valóban felmerül a kérdés, hogy mikor teszek jót? Ha nagyon szoros felügyelet alá vonom a kisgyereket, akkor nem lesz elég ügyes. Ha pedig hagyom önállóan felfedezni a világot, a saját képességeit, akkor, ha baj van, ott lesz a bűntudat, hogy megóvhattam volna.
A józan kompromisszum a fontos. Nézzünk erre egy példát: kerékpározni természetes, élvezetes, egészséges. De az, ha az illető mondjuk ugrat, az már más kategória. Olyankor fokozott a sérülésveszély. Attól persze még ez is jó sport, izgalmas látvány. A lovaglásnál pedig ügyelni kellene arra a szempontra, hogy a hat-hét éves gyerek nem tud még megfelelően irányítani egy lovat, és ez különösen felhívja a figyelmet a védőfelszerelés fontosságára.
Csecsemőkori balesetek
– Minden korosztálynak megvannak a jellemző balesetei. Egy éves kor alatt ezek jó része még könnyebben elkerülhető. Leggyakoribb az az idegen test félrenyelése.
Fontos, hogy a kornak megfelelően válogassuk a játékszereket, mert a legtöbb gondot sajnos ezek okozzák. Az ritka, hogy valamilyen felnőtt holmihoz nyúlnának, de előfordul, hogy a nagyobb testvér elejtett játékát veszik a szájukba. Gyakori az ágyról, pelenkázóról, mosógépről leesés fél éves kor körül. Ha a szülő elfordul, akkor biztos, hogy a gyerek is utána fog fordulni. Nem szabad csecsemőt egyedül hagyni, az egyik kezünket hagyjuk rajta mindig. Okos dolog lehet akár a földre áthelyezni a pelenkázót, mert onnan már nem tud leesni.
Minden gyereknek kell előbb utóbb kismotor, vagy bicikli. Ha van rá mód, akkor inkább nagyobb kerekű futóbiciklit érdemes választani, mert annak kevésbé akad bele valami a kerekébe, így stabilabb. Igaz, hogy ezek általában drágábbak is, de megéri a befektetést.
Utazáskor a gyerekülés elengedhetetlen akár autóban, akár biciklin. Utóbbi esetben tegyünk bukósisakot a fejére! Ha mi magunk is viseljük, akkor ő is fel fogja venni, akkor is, ha nagyobb lesz. És ha már gyerekülésbe, hordozóba, vagy etetőszékbe rakjuk a gyereket, akkor kössük is be!
Mik azok az esetek, amikor a szülő maga is beviheti a gyermeket a kórházba, illetve mikor fontos mentőt hívni?
– Eszméletvesztés után, vagy eszméletlenség esetén, gerinc, koponyasérülésnél, vagy deformitásnál, vagy nagyobb vérzésnél mentőt kell hívni. Ha a gyermek feláll, láthatóan jól van, akkor a saját autóval is be lehet hozni. Látatlanban ezt így nehéz megítélni. Abból baj biztosan nem lehet, ha inkább mentőt hívnak, mert nem tudják eldönteni.
Van olyan eset, amikor fölöslegesen viszik be a gyereket, nincs is szükség az ellátására?
– Amikor a gyerekorvos küldi be, akkor mindig szükség van rá. A mindennapi gyakorlatban sokféle eset előfordul. Olyan is, amikor a szülők fölöslegesen hozzák be, olyan is, amikor mi tévedünk a súlyosságot illetően, olyan is, amikor mindannyian tévedünk, és a könnyűnek látszó sérülés mögött mégis komolyabb probléma rejlik. Sokszor egyszerű sérülésekkel is behozzák a szülők gyermeküket, ami a bizonytalanságuk, aggodalmuk miatt érthető is, de talán, ha létezne egészségvédelemi, egészségmegőrzési oktatás, akkor kevesebb ilyen esettel találkoznánk. Egy tapasztaltabb szülő természetesen máshogyan méri fel a helyzetet, mint egy kezdő. Én általában rákérdezek, hogy hány gyermekes a család.
Ha az eleinte egyszerűnek tűnő sérülés két-három nap alatt nem gyógyul meg, akkor orvoshoz kell fordulni.
Mekkorák a gyerekei? Érték őket balesetek?
A legnagyobb 21 éves a legkisebb 17 múlt. Nálunk komoly balesetek nem történtek, igaz a fiam minden év szeptemberében kapott egy gipszet. Amikor beindultak a foci edzések, akkor rendszerint történt egy kis baleset. Én általában kevésbé vagyok aggódó, mint a feleségem.
Ajánljuk még a témában:
