Itt a nyár, a rengeteg ízletes, finomabbnál finomabb gyümölcs és más szezonális csemege időszaka! Ha babánk már a kóstolgatás fázisában tart, felmerül a kérdés, miből ehet, van-e tiltólistás finomság a számára.
Szakértő: Ádám Judit dietetikus, perinatális szaktanácsadó segítségével, szerző: Dobiné Olasz-Papp Nóra
Mi az általános irányelv jelenleg a babák hozzátáplálását illetően?
A WHO irányelve változatlan: a 6 hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás az optimális a babának. A szilárd ételek bevezetését tehát 6 hónapos kor körül szokás megkezdeni (anyatejes és tápszeres babánál is), de nem kell sietni, szoptatást kiváltani pedig kifejezetten nem ajánlott. Az ételek bevezetésének idejét és az előrehaladás tempóját a csecsemő fejlettsége, készségei és szükségletei határozzák meg.
Fontos, hogy 1 éves korig a csecsemő ételeit ne sózzuk és ne cukrozzuk!
Mire érdemes ügyelni a hozzátáplálás menetében?
A friss növényi táplálékok szezonjában a csecsemők mindenféle színnel, illattal, ízzel, állaggal megismerkedhetnek, és ezt szülőként érdemes bátorítanunk. A hozzátáplálás első hónapjaiban az egészséges csecsemőnek zöldségekre, gyümölcsökre, keményítőforrásokra (gabonaféle és burgonya), fehérje- és vasforrásokra (húsok, halak, tojás) van leginkább szüksége.
A hozzátáplálást érdemes kis mennyiséggel, az első napokban kétszer 1-2 kiskanálnyi zöldséggel vagy gyümölccsel kezdeni, majd fokozatosan növelni a mennyiséget és bővíteni az ételek választékát.
várni az esetleges érzékenységi tünetek miatt.
Egyéb alapanyagoknál, például a répa, a burgonya, az alma, vagy a húsok esetében is fontos, hogy ne terheljük egyszerre több újdonsággal a csecsemő emésztőrendszerét, egy nap többfélével ne kísérletezzünk.
Milyen sorrendet kövessünk?
A legújabb irányelvek szerint nem szükséges szigorú sorrendet követni a zöldségek és gyümölcsök bevezetésében: mára már igazolódott, hogy a bevezetés halogatása nem csökkenti az allergia esélyét, így ezek is a hozzátáplálás kezdetétől adhatók. Praktikus azonban előrevenni a könnyen emészthető gyümölcsöket, mint a meggy, a cseresznye, a barackfélék, az alma, a dinnyefélék, és pár héttel később bevezetni a rostban gazdagabb epret, málnát, szedret, az úgynevezett aprómagvas gyümölcsöket. Hasonlóképp járhatunk el a zöldségekkel is: a könnyebben emészthető burgonya, répa,
paszternák, petrezselyemgyökér után érdemes kezdeni a hüvelyesek és a káposztafélék, karfiol és brokkoli kínálását.
Nyáron gyakori fogyasztási cikkek a különböző hűsítő nyalánkságok is, melyek zömmel magas
cukortartalmúak. Mikortól fogyaszthat ilyeneket a kisgyermek? Létezik-e ezek helyett egészséges
alternatíva?
A hozzáadott cukrot tartalmazó édességek a gyermek kétéves koráig kerülendők. A túl korán
megkezdett cukorbevitel megalapozza a gyermek későbbi ízlését, és az édességek, a nassolás preferálását, alapot teremtve a fogszuvasodásnak, a túlsúlynak, az elhízásnak és az ezekből adódó betegségek kialakulásának. Kínáljunk ezek helyett hideg gyümölcslevest, friss gyümölcsöt, joghurtot, házi gyümölcsös túrókrémet. Mivel a hozzátáplálás és a totyogóévek hosszú távon is megalapozzák a gyermek táplálkozását, szóljon ez az időszak az egészséges étkezési szokások és ezzel az egészséges jövő megalapozásáról!
Nitrát veszély!
Fontos tudni, hogy a magas nitráttartalom miatt 8 hónapos korig veszélyes a csecsemő számára az ásott kútból származó víz, a cékla, a retek, a sárgarépa, de nem adhatók zöld leveles növények (pl. spenót, salátafélék, káposzta) sem. E nitráthalmozó zöldségek fogyasztása 8 hónapos kor után kezdhető meg, de 10-12 hónapos korig legfeljebb kis mennyiségben.
Ajánljuk még a témában:
