A szülők feszültség- és stresszlevezető képessége jelentősen befolyásolja a kapcsolatot a gyerekeikkel, így teljesen érthető, hogyha szeretnél ebben minél jobb lenni. Saját magad jólléte miatt is fontos, hogy figyelj oda a stresszre és legyenek hatékony, segítő módszereid a csökkentésére.
Szerző: Petrik Emese pszichológus
1. Figyeld meg a tested, mert biztosan jelez!
Teljesen rendben van, hogy néha feszült vagy, ez egy normális reakció. Ilyenkor viszont hevesebben, kritikusabban reagálsz a gyermekedre, amit később rendszerint megbánsz és magadat ostorozod miatta – ismerős? Azért, hogy ez kevesebbszer forduljon elő, tanuld meg az első tüneteidet fülön csípni feszült helyzetben!
Amikor feszült kezdesz lenni, a tested figyelmeztet: néhányunknak a szíve ver hevesebben, mások kipirulnak, vagy szaporábban veszik a levegőt, de az is lehet, hogy te azok közé tartozol, akiknek megfeszül a keze vagy az arcizma; a feszültségnek számos testi jele van. Amikor legközelebb stressz ér, szánj időt a tested jelzéseinek megfigyelésére; ebből megtanulhatod még időben elcsípni a pillanatot, amikor meg tudod állítani a folyamatot és nem húzod fel magad.
2. Tarts szünetet!
Feszült helyzetben lehet, hogy te is hajlamos vagy belelovalni magad a problémába, ahonnan nem mindig könnyű visszatalálni nyugodt önmagadhoz. Hogyha alkalmazod az előző tippünket, gyorsabban észreveszed majd, hogy mikor kell egy kicsit megállni. Ez a megállás, szünettartás is egy kulcsmegoldás: ilyenkor megengeded magadnak, hogy egy feszültséggel teli helyzetben ne az indulataid vigyenek magukkal, hanem a józan, nyugodt éned kerüljön előtérbe.
A szünet lehet csak egy pillanatnyi pauza az aktuális cselekvésben, beszédben, vagy gondolatfolyamban. Van, aki ilyenkor magában, vagy – hogy mások is tudják, mit csinál, – hangosan számol tízig. Hatékony lehet, ha fizikailag kijössz a helyzetből, például hátralépsz, vagy kijössz a szobából egy pillanatra, esetleg 360 fokban körbe fordulsz magad körül. Ezek elsőre viccesnek tűnnek, de nem baj, idővel fejben és viselkedésben is rátanulsz a szünetre, és elég lesz majd gondolni arra, hogy mit szoktál csinálni ilyenkor.
3. Írj listát, gondold át, elemezd azokat az eseményeket, helyzeteket, amik számodra általában feszültséget okoznak!
Vajon neked a reggeli készülődés a legnagyobb mumus a napban, amikor hosszú időbe – és vitákba – telik, amíg mindenki megtalálja a saját ruháját, táskáját, uzsonnáját, stb.? Vagy inkább az esti fektetéstől áll égnek a hajad? Akármi is ez, fontos, hogy tudj róla, hogy tudj hatni rá.
Sok esetben megspórolható a stressz előre tervezéssel, ám nagyon figyeljünk arra, hogy amikor egy esemény sikere nem egyedül rajtunk múlik, akkor már a tervezési szakaszban is avassuk be szülőtársunkat, gyerekünket. Rutin helyzeteken könnyít a verses, mesés módszer, vagy valamilyen jó dolog ígérete, amennyiben könnyedén megoldjuk a helyzetet együtt. Nem rutin helyzeteket is mindig meséljünk el, beszéljünk át a gyerekkel az ő nyelvén, hogy értse, mi miért történik. Szuper trükk, ha adunk döntési jogkört a gyereknek, de úgy, hogy ezzel mégis a közös célért teszünk. Például ha induláshoz készülődünk és az öltözés nehézkes, kérdezzük meg, hogy melyik sálat veszi fel a gyerek – így ő dönt, nekünk meg az a lényeg, hogy van rajta sál és indulhatunk.
A cikk folytatását itt találod: https://hellobaby.hu/ne-a-gyereken-vezesd-le-a-feszultseget-2-resz/
Megjelent a HelloBaby! magazin február-márciusi számában
Légy te is ELŐFIZETŐNK!
