Hol vannak már azok a családok, akik közel élnek egymáshoz, vagy épp az utcán, a kert végében összeérő telken együtt játszik kicsi és nagy, miközben az asszonyok együtt magozzák a meggyet, vagy szedik a krumplit?
Csörgő Andrea írása
Akkoriban vagy ma hasonló körülmények között élve nemigen jutna eszünkbe a kérdés:
Hogyan és mikor kerüljön közösségbe a kisgyerek?
Manapság azonban szinte minden szülőt foglalkoztat ez a kérdés, vagy a munkába állás miatt, vagy azért, mert úgy tűnik, játszótársakra lenne szükség. Egészen biztos, hogy nagy különbségek vannak a gyermekeknél abban, hogy mikor válnak éretté a kortárs csoportokba járásra.
Miből választhatsz?
Szülői kezdeményezések – játszócsoport, családi közösségek
Aki nem állandó megoldást keres, annak nagyon jó lehet egy olyan laza, kötetlen, állandó csoport, amit néhány család összejárásával lehet megteremteni. Ez hasonlít leginkább arra a természetes, biztonságos közegre, ami a gyermekek életkorának és igényeinek megfelel az első években.
Vannak csoportok, akik ilyenkor mindig valaki más kertjében, nappalijában gyűlnek össze, vagy éppen közös programot csinálnak. Megbeszélés szerint lehet mindig valaki „kimenős”, azaz intézheti a felnőtt ügyeit, vagy kicsit kikapcsolódhat, amíg a többiek vigyáznak az övére is.
Játszóházak
Rendszerint helyet adnak a játékhoz, a munkatársak között sokszor van képzett pedagógus is. Hátránya, hogy a látogatók alkalomszerűen változnak, így kis eséllyel tud közösségi élményt nyújtani, hasonlóan a játszóterekhez. Kis szerencsével kialakulhatnak állandó csoportok, de ez ritka és mindig befolyásolja az aktuális családi elfoglaltság, betegség, vagy az időjárás. Jó időben szerencsésebb, egészségesebb megoldás a szabadtéri program.
Némelyik gyermekfelügyeletet is vállal plusz szolgáltatásként.
Csana
A családi napközik néhány éve élték virágzásukat, most némileg kevesebb működik belőlük a törvényi szabályozás és a finanszírozás átalakulása miatt.
Ilyenek lehetnek az étkezéssel, gondozással, vagy az alkalomszerűséggel kapcsolatos igények.
Bölcsőde
Magyarországon a bölcsődék hat hónapos kortól fogadják a csecsemőket, ám ritka, hogy ilyen korú babákkal lenne tele egy csoport. Jellemzően másfél-két éves korban kerülnek ide a gyerekek, amikor az édesanya újra dolgozni kezd. Némelyik bölcsödében játszócsoportba is várják a kicsiket, ahol édesanyjukkal együtt szokhatják a bölcsődei környezetet és a csoportot a szokásos nyitvatartási időben. Ez a szolgáltatás jellemzően nem ingyenes, hozzájárulást kell fizetni.
Óvoda
Túlnyomó többségében az óvodák állami intézmények, néhány kivételtől eltekintve, amelyek alternatív pedagógiai program szerint működnek (pl Waldorf óvodák). A családok a lakóhelyükhöz tartozó óvodákba írathatják gyermeküket, meghatározott időszakban, majd a szokások megismerése után egy rövid beszoktatási idő elteltével kezdheti meg a kicsi az óvodai éveit. Általában év közben nincs mód a csatlakozásra, így ha óvodába íratnád a gyereket, jó, ha a második szülinapja után elkezdesz tájékozódni a felvétel és beiratkozás rendjéről.
A Waldorf óvodákban általában 4 éves kortól várják a gyerekeket, ám az egyéni érettség függvényében lehetséges, hogy korábban is felveszik.
Figyelmeztető jelek
Ezek intő jelek arra, hogy bizonyosan nem kész még, hogy a megszokott családtagokon kívül más felnőttet is elfogadjon, és hosszabb időre más környezetbe kerüljön.
Fontos figyelni a gyerek jelzéseire, arra, hogyan viselkedik ott, mit mesélnek róla a gondozói, óvónői, és arra is jó fülelni, hogy mit mesél otthon, vagy hogyan viselkedik, amikor hazaviszed. Gyakran előfordul, hogy a közösségben „jó gyerek” otthon túlpörög, kezelhetetlenné válik, ami azt is jelezheti, hogy túlságosan elfárad a délelőtti fegyelmezettségben, alkalmazkodásban, vagy éppen túl sok inger érte. Ilyenkor, ha lehetőséged van rá, iktass be pihenőnapot, akár rendszeresen, a hét közepén.
Éppen akkor, amikor kistestvér születik?
Nem csak azoknak a családoknak okoz kételyeket az időzítés, ahol csak egy gyerek van, hanem ott is, ahol vannak testvérek. Gyakran a szülők attól tartanak, hogy a kistestvér születésekor a nagyobbikra majd nem jut akkora energia, figyelem, nem kap annyi ingert, amire szüksége lenne. Ilyenkor megoldást keresnek valamilyen közösségben. Kérdés, hogy vajon élik meg a nagyobbik, ha az éppen amúgy is változó helyzetben még egy kihívással kell megküzdenie. Természetesen nincsen erre kész válasz, minden gyermek, család más. Lehetséges, hogy pont ez lesz a jó megoldás.
Előnyök:
Sok új inger éri ott, és ha ezek egyensúlyban vannak, akkor megkönnyebbülés lesz Neked, hogy a pici gondozása mellett nem kell még a nagyobbat is szórakoztatnod. Ha úgy érzed, meg tudsz birkózni az oda-vissza járással, vagy van segítséged, aki a nagyobbat hozza-viszi, akkor érdemes elkezdeni a csoportba járást.
Hátrányok:
Fontold meg, hogy meg tudsz-e birkózni a közösségbe kerülés „mellékhatásaival”, fog-e bántani, hogy esetleg sérelem éri majd a gyerekek között, aminek megoldását másra kell bíznod, vagy olyan hatások érik, amire Neked épp nincsen befolyásod. Egyszóval készen állsz-e arra, hogy másra bízd a gyermekedet éppen most, amikor amúgy is érzékennyé tesz a szülés utáni időszak?
Ha messze van az ovi/csana/bölcsi és nincs más, aki vigye, lehet, hogy Neked a pici gondozása mellett egyszerűbb, ha az első hónapokban még együtt maradtok. Nehéz lehet, ha éppen alvásidőben kell időre menni.
Ne most kezdje az ovit…
Ha gyermeked visszahúzódó, nehezen lép kapcsolatba más felnőttel és gyermekkel, és úgy látod, hogy kissé visszaesett a szülésed körüli időszakban néhány fejlődési területen, vagy úgy érzed, felkavarta a kistestvér érkezése és most még jobban keresi a közelségedet, akkor valószínűleg nem most van az ideje a kezdésnek.
