A tudomány elképesztő ütemű fejlődésének hála a lombikbébi programban keletkezett, beültetésre nem kerülő embriókat le lehet fagyasztani. Ezeket a “fagyibabákat” – ahogy a szülők viccesen nevezik őket- sikertelen lombikprogram esetén a következő próbálkozáskor be lehet ültetni, de akár évekkel később is fel lehet őket használni, ha a pár újabb kisbabát szeretne. De mi van akkor, ha mégsem lesz rájuk szükség? Ki dönt a lefagyasztott életekről?
Amióta létezik lombikbébi-program, azóta alkalmazzák az embriófagyasztás technikáját -azért, hogy a megmaradt, nem beültetett, de életképes embriók se vesszenek kárba. A lombikkezelés első lépéseként ugyanis hormonálisan stimulálják a petefészkeket, hogy minél több petesejtet termeljenek. Ezeket azután leszívják, és megtermékenyítik őket hímivarsejtekkel. Mivel a stimuláció miatt sok, akár 15 petesejt is keletkezhet, több embrió jöhet létre, mint amennyit beültetnek. A megmaradó életképes embriók lefagyasztásáról vagy megsemmisítéséről a szülőknek kell dönteni. Dr. Vereczkey Attila meddőségi és endoszkópos specialista, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvos-igazgatója szerint szinte minden pár kéri az embriófagyasztást, hiszen ez jelentősen megnöveli a lombikprogram eredményességének esélyét. – Az embriófagyasztás meddőségi szempontból nagyon jó módszer – egyrészt azért, mert nem biztos, hogy a friss embrió beültetéséből létrejön a terhesség. Ilyenkor a következő próbálkozásnál nem kell újra gyógyszerekkel stimulálni a petefészket, nem kell újra terhelni az anyukát a petesejtleszívással sem, hanem csak felolvasztjuk az embriókat, és felhelyezzük őket. Másrészt, évekkel később, amikor a pár ismételten kisbabát szeretne, akkor sem kell újra végigvinni az egész lombikbébi-procedúrát, hiszen a fagyasztott embriókat fel lehet használni – magyarázza a főorvos.
Élet-halál kérdés
Bár az embriófagyasztás óriási tudományos áttörés, és jelentősen növeli a gyermekvállalási esélyt, egyúttal komoly dilemma elé is állítja őket. Nekik kell ugyanis dönteniük – arról ,hogy mi legyen a be nem ültetett embriók sorsa. Jogilag több lehetőségük is van: megsemmisíttethetik, lefagyasztathatják, de akár át is adhatják őket más pároknak vagy tudományos célra. – Amikor az embriók létrejönnek, az embriológus javaslatot tesz arra, hogy hány embriót fagyasszanak le és hányat semmisítsenek meg – mondja dr. Egri Zsuzsa ügyvéd. Ez nem könnyű döntés, hiszen a pároknak saját leendő gyermekeik sorsáról kell határozniuk. Ha a megsemmisítést választják, akkor gyakorlatilag elveszik az élet esélyét, de a fagyasztás után is merülnek fel komoly erkölcsi, etikai dilemmák – például akkor, ha a pár egyik tagja meghal vagy különválnak az útjaik. -Ha a férfi meghal, akkor a nőnek a jogszabály szerint lehetősége van arra, hogy kérje a lefagyasztott embriók felhasználását, de erről is dönthetnek együtt, amikor nyilatkoznak az embriók sorsáról – mondja dr. Egri Zsuzsa.
Újabb kérdéseket vet fel, ha a pár különválik. A jogszabály szerint ilyenkor is közösen kell dönteniük a fagyasztott embriókról. Hasonló helyzet alakult ki Rippel Feriéknél is, amikor nemrég bejelentették, hogy válnak. Feleségének, Viviennek természetes úton nem lehetett gyermeke, mivel korábban petefészekrákja volt. Két évvel ezelőtt lombikprogramban vettek részt Vereczkey doktor segítségével: Vivien nagynénjétől kapott petesejteket, amelyeket Feri ivarsejtjeivel termékenyítettek meg. – 13 petesejtet sikerült leszívni, ráadásul mind megtermékenyült, ami elég ritka – meséli Vivien. – Ebből kettőt ültettek be, amiből az első alkalommal egy máris megtapadt, ő lett Krisztofer. Megmaradt 11 embrió, ezeket lefagyasztattuk. Akkor még úgy terveztük, hogy szeretnénk még gyermeket – ez pedig így lett volna lehetséges. Ha nem sikerült volna elsőre vagy akár többedszerre sem teherbe esnem, akkor is még mindig lett volna lehetőségünk a beültetésre, tehát egyértelmű volt, hogy a fagyasztás mellett döntünk.
Most, hogy különváltak az útjaik, nem fogják felhasználni a megmaradt embriókat, de még nem döntötték el, mihez kezdenek velük. – Egyszer beszéltünk erről Ferivel, hogy ha már nem lesz szükségünk az embriókra, akkor valószínűleg felajánljuk őket olyan pároknak, akiknek másképp nem lehet gyerekük. De ezt még a nagynénémmel is meg kell beszélnünk, mert neki is hozzá kell járulnia, hiszen genetikailag ezek az ő és Feri embriói- mondja Vivien.
Nehéz elszakadni
Fagyasztott embriót hasonlóképpen lehet adományozni, mint petesejtet vagy hímivarsejtet: anonim módon, ingyenesen és az embrióról való végleges lemondó nyilatkozattal. A petesejt-adományozással ellentétben a fagyasztott embriót nem lehet rokonnak felajánlani, és sem az adományozók, sem a befogadók nem tudhatják meg a másik fél személyes adatait- sorolja a feltételeket az ügyvéd. Az adományozás kézenfekvő megoldás lenne olyan esetekben, amikor a pár már nem akarja felhasználni a fagyasztott embrióit, mégis nagyon kevés példa van erre. Az embriókhoz ugyanis kialakul egyfajta kötődés a szülők részéről: a saját szemükkel láthatják, hogy létrejött egy élet, ami az ő genetikai állományukat hordozza. Tőle megválni ezért nagyon nehéz nekik – egyfajta gyászfolyamatr, akár megsemmisítésről, akár adományozásról van szó.
A párok általában kevésbé gondolják át a fagyasztás hosszú távú következményeit: hogy később, évek múlva talán meg kell válniuk a leendő gyermekeiktől. Az embriófagyasztás ugyanis nem örökre szól: 5 év után újra nyilatkozni kell a szülőknek, hogy újabb 5 évvel meghosszabbítják-e a fagyasztott embriók tárolását. 10 év után pedig a törvény szerint a tároló intézmények dönthetnek a sorsukról. A lombikbébi-programban részt vevő szülők rengeteg kudarcon keresztülmennek, mire végre több évnyi próbálkozás után összejön nekik a baba- mondja dr. Süli Ágota, a Versy Clinics Humán Reprodukciós Intézet pszichoterapeutája.
– Ezek az anyák sokkal érzékenyebbek, és ilyen állapotban kell meghozniuk a döntést a fagyasztásról. Hát persze, hogy az utolsó szalmaszálba is belekapaszkodnak, és azt akarják, hogy minél jobban be legyenek biztosítva a jövőt illetően. Én, mint pszichoterapeuta felhívom a figyelmüket a lelki rizikótényezőkre, például arra, hogy egy fagyasztott embrió megsemmisítéséről dönteni lélektanilag hasonló veszteség, hiszen az anyai érzések már feléjük is kialakulnak.
A fagyasztott embriókkal kapcsolatban ugyanakkor még sok nyitott kérdés van. Dr. Vereczkey Attila, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet orvos-igazgatója sem tudja, hogy mi lesz azokkal a fagyasztott embriókkal, akikről nem rendelkeznek a szüleik, és a klinikán maradnak. A törvényi szabályozás alapján a 10 évnél tovább tárolt embriókat nem lehet már visszaültetni az anyaméhbe, mindössze kutatási célra lehet felhasználni őket. Amerikában például embrionális őssejtkutatásra használják őket, amióta Barack Obama feloldotta az ilyen irányú kutatások tilalmát.
Magyarországon csak szigorú engedélyezést követően lehetséges embriókon kísérleteket végezni, ezért ameddig a klinikák kapacitása bírja, nem semmisítik meg a lefagyasztott életeket.
HelloBaby! 2013. szeptember-október
