Sokan úgy képzelik, a gyermekkel együtt anya is születik. Pedig akár egy évre is szükség lehet ahhoz, hogy ez tényleg így legyen.
Szerző: Schimcsig Nóra (szüléskísérő és gyermekágyas dúla)
Eddig minden olyan egyértelmű volt: munka 8-tól 17-ig, keddenként takarítás, szerdán szépülni szoktál, csütörtökön buli, hétvégén kirándulás vagy család. Ha belekezdesz egy feladatba, kitartóan végigcsinálod, és örülhetsz az egyértelmű, mérhető sikernek. Ha kiborít a munkahelyed, a hobbid segít újra magadra találnod.
Sokáig nem sejthető, hogyan és miért változik meg hamarosan minden. Hiszen életed marad a régi, csak mostantól lesz még mellé egy kisbaba is, nem?! Hát nem.
Szülés után a régi életednek mindörökre vége. Radír. Az új, üres lap (a világ!) közepére kerül a kisbabád. Eddig oké… de talán nem sejted, mennyire ki is tölti majd azt! Eleinte még az sem egyértelmű, hova illeszthető köré az evés, pisilés, vagy hajmosás, és hetek kellenek majd, mire az egyszerűbb házimunkákat újra sikerül a napi rutinba illeszteni. A barátokkal, a sportolással és a hobbiddal mi lesz?!
Ha a babázást az új főállásodként képzeljük el, ne felejtsük el megemlíteni a legfontosabb különbséget: ez a meló 24 órás lesz. Évi 365 napon. Akkor is, ha a párod megbízható, állandó helyettesed! Nem különül el benne “munka” és szabadidő. Nincs lezárult projekt, elkészült mű, ami után jöhet a megérdemelt pihenés.
Babás üzemmódban
A kisbabák meglepően sokat elégedetlenek, de nem azért, mert az anyukájuk rosszul csinálja, hanem mert úgy vannak összerakva, hogy sokkal jobb legyen nekik állandóan babusgatva, mint egyedül. Ha jól ellenne nélküled, még a végén elbóklásznál… ezt az ősember veszélyeknek kitett utódja nem engedhette meg az anyukájának! A természet biztosra ment, génjeinkben kódolta: a babasírás parancs!
A sokat emlegetett kismama-feledékenység, illetve tipikus anyai visszahúzódás a világ dolgaitól épp a babázáshoz ideális üzemmód: segít arra figyelni, ami épp van. Túlélni a mai napot. A többi most mindegy, azzal foglalkozzanak átmenetileg mások. A monotonitás azonban hosszú idő után kimerítő lehet, még akkor is, ha a környezeted elismeri anyai teljesítményed, és elegendő pihenéshez jutsz fizikailag.
Pihenés?!
Eddig megszoktad, hogy akkor fekszel, kelsz, amikor akarsz, és egyben alszol sok órát, ahogy a munkád is egyetlen nagy időblokk. A várandósság éjjeli WC-körei gyengéden felkészítenek arra, hogy ezentúl egy darabig másként lesz: többször alhatsz majd rövideket, és a “munka” is sok-sok szétszórt kis időegység lesz a napodban. Ha eddig nem tetted volna, szoktasd rá magad kilenc hónap alatt az ebéd utáni sziesztára! Vagy tanulj meg egy relaxációs módszert, ha még sosem próbáltál ilyesmit. Létezik ugyan a híres fenomén, az éjszakát átalvó kisbaba – csak éppen ritka, mint a lottóötös! Ha ezt tudomásul veszed, ásítozó duzzogás helyett hálás örömmel észreveszed, milyen sokszor lesz 20 perced vagy egy órád napközben… Ilyenkor lelkifurdalás nélkül szundíts! A gyakori szoptatással pedig anya és baba bioritmusa fokozatosan egymáshoz igazodik, míg a kicsi végül megérik a felnőttekéhez hasonló alvásra.
Csak azért is tökéletesen?
A “folyamatos üzem” rövid pihenésekkel kimerítő – különösen, ha eleinte teljes erőbedobással kezded az anyaságot, és félreértelmezett büszkeségből nem kérsz, nem fogadsz el segítséget. Ez a legnagyobb hiba, amit gyermekágyas elkövethet. Ilyenkor az történik, hogy eleinte ugyan boldogulsz, de fokozatosan kimeríted minden energiatartalékodat. Az anyaságot nem úgy találták ki, hogy a nők egyedül, elszigetelten csinálják! Mindig is összetartó nők közös teljesítménye volt a gyereknevelés. Az energiatartalékaid fontosságára azonnal rádöbbensz, amint beüt majd az első családi nátha vagy hasmenés…
Már most készíts listákat!
Egyikre az összes családtagot, barátot, kollégát, szomszédot, egyházi és netes ismerőst, esetleg csoportosítva, kitől milyen nagyságrendű vagy rendszerességű segítségre számíthatsz. Ne mondd, hogy senki sem jut eszedbe… Mindenkinek vannak ismerősei! Írd fel azokat is, akikben nem vagy biztos, hogy segítenének! Amikor már hosszú a lista, a végére még írd oda a fizetett profikat is: takarítónő, étel házhoz szállítók, bébiszitter, házhoz jövő fodrász és társaik, elérhetőséggel, árakkal.
Egy másikra papírra írd össze mindazt, amit eddig te tettél magadért, a háztartásodért és a családodért. Naponta, hetente, havonta, vagy alkalomszerűen. MINDENT írj össze! Kérdezd meg gyerekes ismerőseidet is, miket írj még hozzá a listádhoz, lehetnek ötleteik. Csoportosítsd a teendőket, mennyire fontos, ki és hogyan csinálja meg: csak te csinálhatod? Csak bizalmi személy? Bárki?
Ha a “csak te” halmaz nagyobb, mint a “bárki”, kezdd újra! A “csak te” listának kell a legrövidebbnek lennie!
Amikor kész a feladatok és a segítők listája, kösd össze a kettőt. Hogyan lesz az első héten? A hatodik héten? A negyedik hónapban? Ki gondoskodjék főtt ételről? Ki menjen patikába? Meg fogsz lepődni, milyen sokan felajánlják a segítségüket – és ezekre a felajánlásokra TILOS udvarias elhárítással reagálnod! Minél egyszerűbb és konkrétabb dolgot kérsz (mondjuk egyetlen mosás és teregetés a szülés utáni héten kedden; elvinni a kutyát az állatorvoshoz; babasétáltatás havonta egyszer), annál biztosabb, hogy örömmel (!) elvállalja valaki.
Ne a párod teendőlistája legyen a leghosszabb! Nem azért, mert képtelen elmosogatni és kutyát sétáltatni helyetted, hanem mert tőle sokkal fontosabb dolgot vársz: az apává válást és a te általános támogatásodat. Nem lesztek előrébb, ha helyetted ő (vagy a párkapcsolatotok) omlik össze a túl sok teher alatt…
Tedd magad töltőre!
Az is fontos lesz a végtelenül egymásba folyó hetek és hónapok alatt, hogy rendszeresen fel tudj töltődni. Nem csak alvással és megúszott teendőkkel lehet: én-idővel is. Végre egy fürdés, amikor nem kell sietned. Egy jó könyv, amit nem csak tíz perces részletekben olvasol. Egy barátnős kávézás, sport, vagy tánc a pároddal. Mindez csak töredéke a korábbi szabadidődnek, de sokkal több a semminél! Kössetek egyezséget a pároddal: mindkettőtöknek legyen minden héten pár órája, amikor van ideje magára. Ez rendkívül értékes ajándék egymásnak! A feltöltődéshez a párkapcsolat rendszeres ápolása is hozzátartozik.
Az anyává válás olykor könnyed és erőfeszítés-mentes, sok szerető támogatással körülvéve. Máskor (sokkal többször) viszont nehéz, sok zsákutcából visszafordulással, vagy magányos kínlódással tarkítva. Minden nőnek járna dúla ehhez a szüléséhez is, aki fogja a kezét, és bíztatja, amikor feladná! A dúlák maguk is anyák – ismerik ezt a titkos vajúdást is, nem csak a gyermekszülését. Mindenes jótündérként szépíthetik meg anyaságod első hónapjait. Írd fel a dúlákat is a segítős listádra! 😉
Ez a cikk a HelloBaby! 2015. február-márciusi számában jelent meg.
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez