Rohanó világunkban egyre több szülő csak legyint a gyerekek délutáni alvására, pedig testi és lelki fejlődésük szempontjából is nagy jelentőséggel bír, és nem jó, ha kimarad. Azok a csöppségek, akik alszanak délután is, rugalmasabbak, jobban teljesítenek, magasabb a tűrőképességük. Lássuk a részleteket és a miérteket!
A gyerekek fejlődése során az alvásidő mennyisége arányosan csökken. Az újszülött a szoptatások közötti időt nagyrészt alvással tölti, míg az egy-két éves kicsik már csak ebéd után alszanak pár órát. Ám ez a délutáni szieszta akár hat éves korukig is eltarthat.
Jótékony pihenés
A szieszta szó eredetileg a római sexta hora kifejezésből ered, mely az ébredést követő hatodik óra. Az ókoriak ekkor egy kis pihenőt tartottak, ez éppen az ebéd utáni időszakra esett. A nagyon ritka eseteket leszámítva a délutáni pihenésre minden öt év alatti kisgyereknek szüksége van, egyszerűen azért, hogy jól tudjon “működni”, azaz érzelmileg stabil maradjon, és könnyen sajátítson el új dolgokat. Az ebéd utáni elpilledés nem csupán az emésztéshez kötődik, hanem egy velünk született fizikai szükséglet, genetikailag programozott biológiai ritmus. Számos tanulmány bizonyítja a délutáni rövid pihenés jótékony hatásait mind a felnőttek, mind a gyerekek esetében. A David F. Dinges professzor vezette NASA-tanulmány például rávilágított arra, hogy azok az űrhajósok, akik délután 40 percet alszanak, 34%-kal jobban teljesítenek.
Felkészít az éjszakára
Az a kisgyerek, aki nem alszik délután, nyűgössé, irritálhatóvá válik, és paradox módon hiába lesz álmos és fáradt estére, mégsem fog tudni könnyedén elaludni, sőt előfordulhat, hogy az éjszakája sem fog zökkenőmentes pihenéssel eltelni. Ám a túl hosszú szieszta is ezt okozhatja. Tehát a legideálisabb, ha a délutáni alvás ideje minden nap kb. ugyanakkorra tehető, a dél és három óra közötti időszakra. Így az esti és a délutáni alvás között legalább négy óra eltelik, és ez garantálja a pihentető, nyugodt álmokat éjszaka is.
Testi-lelki nyugalom
Amikor a kisgyerek lefekszik, nyugalomba kerül a teste, izmai ellazulnak, pihennek. A gerincre sem nehezedik ilyenkor nyomás, így a csigolyák is „fellélegezhetnek”. Amikor a kicsi a szemeit is behunyja, az agya is pihenő üzemmódba kapcsol. A szieszta alatt az agy újrarendszerezheti és- értelmezheti az összegyűjtött információhalmazt, a felfedezett, megtanult képességeket, melyek így könnyedén beépülhetnek és elérhetővé válhatnak máskor is a kisgyerek számára. Azok az óvodások, akik nem alszanak délután, hiányt szenvedhetnek, hiszen nem tartózkodnak elégséges időt a mélyalvási fázisokban- melyekből a délutáni alvás általában áll-, amikor ténylegesen pihen a testük. Ezért úgy pótolják, hogy összevonják a két mélyalvási fázist az éjjeli pihenés első pár órájában. Az alvási fázisok között minden ember, így a gyerekek is felébrednek, majd rögtön vissza is zuhannak a mély alvásba. Abban az esetben azonban, ha a kicsi nem aludta ki magát délután, ez a részleges ébredés és visszaalvás nem tud rendesen megtörténni, és előfordulhat az éjszakai félelem nevű állapot – általában a szülőknek félelmetes csak – ami pár percen belül elmúlik, és a kisgyerek visszaalszik.
Viszlát rémálom!
A délutáni pihenés majdnem csak és kizárólag mély alvási periódusokból áll, amikor is a szervezet energiája rendeződik, illetve ilyenkor szabadulnak fel a növekedési hormonok is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rémálmok megjelenésének az esélye majdnem nulla. Hiszen az álmodás nem a mély alvási szakaszban, hanem az úgy nevezett REM (Rapid-Eye-Movement – gyors szemmozgásos) fázisban fordul elő. Érdemes elmagyarázni a kicsiknek, hogy ilyenkor biztosan nem fognak szörnyekről álmodni. A délutáni alvás ne történjen teljes sötétségben redőnyök mögött, így a rossz alvó gyerekek is megbarátkozhatnak vele. Ha biztosak abban, hogy nem lesznek sötétben, az álmuk is nyugodt lesz. Ne adjuk fel a délutáni alvás szokását idő előtt, hiszen sokkal többet nyerhet a gyermekünk általa, így mi, szülők is csak profitálhatunk belőle!
megjelent a Babapatika magazinban
Schütz Gabriella
