Kutatások szerint már a parányi magzat is reagál az érzelmekre az anyaméhben, sőt neki is vannak érzelmei, amelyeket kinyilvánít. Megfigyelhető, hogy fájdalmat, dühöt fejez ki, vagy épp derűsen mosolyog. És ez még nem minden…
Szerző: Zimmerer Anita pszichopedagógus
Az anya és a magzat kapcsolatát fejlesztő módszerek jó ideje ismeretesek, és ezek kutatása során kiderült, hogy az anyaméhben fejlődő baba intelligens, már rendelkezik bizonyos érzelmi és értelmi képességekkel, hogy tanul és emlékezik. Képességei a várandósság során folyamatosan fejlődnek. A magzati reakciók a méhen belüli környezet ingereire, illetve a tágabb környezet méhen belül is érzékelhető hatásaira adott válaszok.
Nem feltétlenül tudatosak, nem minden esetben utalnak szándékokra és érzelmi állapotokra, sokszor csupán reflexszerű jelenségek, a méhen belüli élet természetes részei. Segítenek az anya szervezetéhez való adaptálódásban, és előkészítik a születés utáni érzelmi és érzékelési tapasztalatok megszerzését.
A baba már a várandósság 9-10. hetétől mocorogni kezd – bár a magzati mozgást általában csak a 18-20. héttől szokták észlelni a várandós anyák. Ez eleinte véletlenszerű, de idővel egyre koordináltabbá válik.
Ha az anyukája megérinti a saját melleit vagy a hasfalát, arra is reagálhat, jellemzően aktívabb mozgással.
A 16-18. héttől érzékelni kezdi az ízeket, észreveszi például, ha az édesanyja fűszeresebb, intenzívebb aromájú ételeket fogyaszt. Kortyolgat az édeskés magzatvízből.
A 20. hétre kifejlődnek a csöppség hallószervei.
A 22. hétre szaglása is kialakul, és már jól hallja és azonosítja édesanyja szívének dobogását. Bár a magzat szeme sokáig zárt, az erős fény beszűrődik hozzá, és ennek hatására gyorsabban kezdhet dobogni a szíve, rugdalózhat. A 22. hét környékén szemhéjai felnyílnak, pupillája a fényviszonyoknak megfelelően tágul-szűkül.
Körülbelül a 24. héttől figyelni kezdi a környezetében keletkező zajokat, a 28. héttől kezdve meg tudja különböztetni a mély és a magas frekvenciákat. Pár hét elteltével pedig azonosítani tudja a számára ismerős hangokat. Jó, ha mindkét szülő sokat beszél hozzá, ami születés előtt és születés után is segít a vele való kapcsolatteremtésben, ismerkedésben. Kellemes zenék hallgatásával, amiket a baba már a méhen belül megszokott, újszülöttként könnyebben megnyugtathatjuk majd őt. Ultrahang-felvételek tanúsága szerint sokféle arckifejezésre is képes a pici, például mosolyog. Ez a mosoly még nem érzelmi alapon jön létre, mint a születés után, ám a magzati fejlődés fontos része. További különböző arckifejezéseket is produkál a baba: időnként grimaszol, máskor homlokot ráncol. Ásít is. Ezek előgyakorlatai lehetnek a születés utáni érzelemkifejezésnek, állapotjelzésnek.
Az anya testhelyzete, pozícióváltásai ugyancsak befolyásolhatják a magzati aktivitást. Bár a méhben nem hullat könnyeket a kicsi, sírni képes – ez a megnyilvánulás az idegrendszer és az izomzat érésének, fejlődésének jele. Kutatások szerint a magzati sírás hangja hasonló a születés utáni síráséhoz.
9 HÓNAP – Szükséges alapinformációk a terhességről, szülésről és a babaápolásról
