Azonnal a figyelmünk fókuszába kerül, amikor a várandósokra veszélyes betegségekről esik szó, ilyen volt a lepkehimlő is, amiről a téli időszakban, amikor újra és újra felütik a fejüket különböző vírusok – könnyen lehet, hogy hallunk. Ám aggodalom helyett inkább informálódjunk! Dr. Varga Norbert genetikus, gyermekgyógyásszal beszélgettünk a vírusról és annak veszélyeiről.
Szakértő: Dr. Varga Norbert genetikus, gyermekgyógyász, szerző: Szále Kata
Kezdjünk valami megnyugtató dologgal!
A lepkehimlő alapvetően egy olyan gyakori vírusfertőzés, amellyel az emberek többsége találkozik élete során, és ha egyszer átesett rajta nem fertőződhet meg újból. A babát tervezők, a várandósok 95%-a is ebbe a kategóriába esik: már túl van rajta.
Mit érdemes tudnunk a lepkehimlőről?
A Parvovírus B19 okozza a betegséget, járványszerűen óvodákban, iskolákban szokott terjedni, cseppfertőzéssel. A vírus magas fertőzési rátájú, tehát, aki még nem volt fertőzött, az jó eséllyel elkapja, ha a környezetében valaki megbetegszik. A jellegzetes tünete – mely elsősorban gyerekeken jelentkezik: az arcon jelentkező nagyobb piros foltok – megjelenése előtt 1 hétig fertőz a hordozó, akár hosszú lappangási idő (4- 20 nap között) után.
Babát tervezve, vagy várva van-e lehetőség megbizonyosodni arról, hogy abba a bizonyos 5 %-ba tartozunk-e, akire veszélyt jelent a vírus?
Lehet tesztelni az érzékenységet, egy egyszerű vérvétellel, mely kimutatja, hogy a nő vérében megtalálható-e az az immunglobulin, ami védetté teszi. Amennyiben még nem találkozott vele, akkor kell csak a kérdéssel foglalkoznia.
Ha épp várandósan kapja el a mama, min múlik, hogy majd árt-e a vírus a magzatnak?
Ha a kismama megfertőződik egyáltalán nem biztos, hogy a baba is. Az esetek 70%-ban a fertőzés nem jut át a placentán, tehát az esetek 30%-ban éri csak el a magzatot – ami a kevesebb, mint az öt százalék 30%-a, tehát a kismamák 1,5 %-a. Illetve lényeges a különbség a tekintetben, hogy a várandóság mely szakaszában lesz lepkehimlős az édesanya.
A babavárás mely időszaka veszélyes ebből a szempontból?
Abban az esetben, ha a vírus a magzatot a 20. terhességi hét előtt éri el, akkor sajnos van aggódni valónk, a vírus súlyos vérszegénységet okozhat a magzatnál. Tehát, ha abba a harmadba – körülbelül 30%-ba – esik a kismama, hogy elér a magzathoz a Pavrovírus B19, akkor is csak az esetek negyedénél-ötödénél alakul ki malformációs eltérés a magzatnál, azaz komolyabb tünetek jelentkeznek. Amennyiben a 20. hét után történik a fertőzés, úgy jóval alacsonyabb a kockázati ráta, hogy bármi nagy baja lenne a babának, erre az időszakra jellemző az érzékszervek károsodása, például a látásé, vagy hallásé.
Milyen tünetek mutathatják, hogy baj van?
A 20. hét előtt jelentkező magzati hydrops súlyos következményekkel járhat, ez a megfertőződött babák ötödét érintheti (míg a 20.hét után, csupán a magzatok 2 százaléka lesz hydropsos). A hydrops állapota azt jelenti, hogy fokozott folyadék felhalmozódás jön létre a magzat lágyszöveteiben, testüregeiben. Ez a legtöbb esetben sajnos élettel össze nem egyeztethető állapotot jelent. Ha a kismama elkapja a lepkehimlőt, az első dolog, amit vizsgálnak az orvosok, az a kicsi keringése, hogy utalnak-e tünetek a hydrops elindulására. Amennyiben igen, úgy magzati transzfúziót alkalmaznak, plusz vért kaphat a magzat – ám ezt a pillanatot nagyon nehéz elcsípni, és a beavatkozás veszélyei is nagyok.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Védőoltás nincs, így a beszélgetés elején említett vérvétel lehetőségét hangsúlyoznám: tesztelhető, hogy veszélyeztetett-e valaki. Ezért gyermekvállalás előtt érdemes TORCH szerológia mellett/részeként Pavrovírus B19 szűrést végeztetni. (A TORCH egy betűszó, mely az alábbi vírusok immunológiai ellenanyagát vizsgálja a vérből: Toxoplasma gondii, Others (egyéb mikrobák), Rubeola vírus, Cytomegalovírus, Herpes simplex vírusok.) Ebből kiderül, hogy mire fogékony a leendő mama és amennyiben veszélyeztett, azaz a Pavrovírus B19-cel szembeni ellenanyag nem található a vérében, úgy a várandósság 20. hetéig nagyon kell vigyáznia, hogy elkerülje a megfertőződést. Abban az esetben, ha például közösségbe járó nagyobb gyermek hozhatja haza a vírust, érdemes megfontolni, hogy pár hétig, hónapig otthon tartjuk-e.
9 HÓNAP – Szükséges alapinformációk a terhességről, szülésről és a babaápolásról
