Vajon milyen hatása van a napsütésnek, hogyan segít az egészségünk megőrzésében? Orvos-szakértőnk arról beszél, hogy a napfény sokkal fontosabb, mint gondolnánk.
Szakértő: Dr. Cseh Áron gyermek-gasztroenterológus, gyermekorvos; szerző: Szále Kata
Tavasszal és nyáron és a napsütéses őszi napokon a szabadban tartózkodva sokat tehetünk az egészségünk megóvása érdekében, ami messze túlmutat azon, amit eddig gondoltunk… Íme pár nagyon fontos tudnivaló a D-vitaminról!
Csontanyagcsere és kálciumszint szabályozás
“A D-vitamin egy zsíroldékony vitamin, amit táplálékkal nehéz pótolni, ugyanis csak kevés tartalmazza a szervezet számára hozzáférhető formában (pl. halmáj). Legfontosabb forrása a szervezetünk számára a napfény, aminek a hatására bőrünkben képződik és az étkezéssel bevitt formájával együtt átalakulva válik hasznosíthatóvá. Mindenki által ismert, hogy a D-vitamin a csontanyagcserében és a kálciumszint szabályozásában alapvető szerepet játszik.”– fogalmaz a gyermekorvos.
A D-vitamin, mint hormon és immunmoduláló szer
“Talán kevésbé tudott, hogy a fentieken túl számos élettani folyamatban játszik még nélkülözhetetlen szerepet. Ma már hormonként és immunmoduláló szerként is tekintünk rá, melynek szabályozó és élettani szerepe messze túlmutat a fentieken.” – hangsúlyozza Dr. Cseh Áron
És ha kevés?
A D-vitamin hiányt népbetegségnek tartják, és a fent említett fontos szerepei miatt érthető, hogy számos betegséggel hozzák összefüggésbe az elégtelen bevitel miatti hiányállapotot. “Ilyen betegségek, amelyek pontos okát még nem ismerjük, és azt sem, hogy miért alakulnak ki D-vitamin hiány esetén gyakrabban, de epidemiológiai adatok alapján gyakoribbak alacsony D-vitamin szint esetén. Ide tartoznak egyes autoimmun kórképek (gyulladásos bélbetegség, 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun izületi gyulladás, szklerózis multiplex), szívérrendszeri betegségek, magasvérnyomás, és anyagcserezavarok. Az alacsony D-vitamin szint fokozza bizonyos daganatos betegségek (emlők, prosztata, vastagbélrák) kockázatát, de az asztma és allergiák rizikóját, akárcsak a viselkedészavarokét.” – foglalja össze a gyermek-gasztroenetrológus.
Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
Csecsemők számára 400 egység (10 mikrogramm), gyermekek számára 600 egység (15 mikrogramm) a napi javasolt beviteli mennyiség, felnőttek, idősek, betegek, terhesek számára ennél jóval nagyobb adagok is szükségek lehetnek. Habár ritkán fordul elő, de hosszabb ideig tartó, túlzott mennyiségű bevitele vesekövességet, és akár veseműködési rendellenességet is okozhat, ezért ezt kerülni kell.
Menjünk ki!
Töltsünk rendszeresen időt a szabad ég alatt! A gyerekeknek érdemes minden nap kétszer biztosítani a friss levegőn töltött időt. A babákat 2 éves korig ne érje közvetlenül a napfény, a totyogókon is mindig legyen kalap! Ha a reggeli órákban 11 óra előtt és délután 4 óra után sétálunk a babával, szaladgálnak, bicikliznek a nagyobbacskák, játszanak a gyerekek a félárnyékban, azzal bizonyítottan nagyon sokat tehetünk magunk és gyermekeink egészségének megóvásáért.
Gyermekbetegségek A-tól Z-ig – minden fontos tudnivaló egy helyen a szülők és a családok számára
