Az azonos életkorú gyermekek szókincstesztekben produkált teljesítményei között óriási különbségek állhatnak fenn, ennek pedig később pedagógiai vonatkozásai is lehetnek. Hogyan fejlődik a kicsik szókincse és mivel segíthetjük ezt a folyamatot?
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
Az életkornak megfelelő szókincs alapvetően fontos a tanulási folyamatok szempontjából: a szókincsbeli elmaradással élő gyermek hátránnyal indul a tanulásban. Egy iskolából kikerülő gyermek szókincse 30-40 ezer szóból áll. De hogyan jutunk el az első szavaktól idáig? Ez a tekintélyes szókészlet hosszú időn át épül, sokszor észrevétlenül. Nézzük, milyen állomásai vannak a szókincs fejlődésének!
Az első időszak
A beszéd, az anyanyelv elsajátítása az anyaméhben kezdődik: a magzat már ekkor megismerkedik az anyanyelv hangzóival és dallamával, elsősorban édesanyja és a körülötte élők hangjával.
Ha sokat énekelünk, beszélünk a babához, azt ő örömmel érzékeli!
A beszéd előtti periódus
A szakirodalomban a születéstől 10 hónapos korig tartó időszak neve „a beszéd előtti periódus”. A néhány hónapos csecsemő egyre inkább be tudja azonosítani a hangok forrását, a pozitív ingerekre gügyögéssel reagál.
A 3. és 6. hét között alakul ki a gőgicsélés, majd később a gagyogás, 3 hónapos kortól kezdődően pedig a baba a felnőttek hangjára reagálva maga is hangokat próbál képezni. Segíthetünk neki azzal, ha a gondozását beszéddel kísérjük, ha elmondjuk neki, mi történik épp vele, mit fogunk csinálni.
Megnevezési periódus
A 10-18 hónapos kor az úgynevezett „megnevezési periódus”: ekkor a kicsik már felismerik környezetüket, pontosan elkülönítik az anya és az apa személyét, használják az anya–apa (vagy mama, papa kifejezést). Hamarosan megtanulják kimondani a saját nevüket , továbbá megismerkednek a „nem” jelentésével és varázslatos hatásával. Beszédértési képességük is gyors ütemben fejlődik.
Az első igazi szót kb. 10-15 hónapos korában ejti ki a baba, de ebben a tekintetben (is) nagy egyéni eltérések lehetnek. Az első szó kiejtésének időpontja nincs feltétlenül egyenes arányban a gyermek későbbi szókincsével, beszédkészségével! Jót teszünk a kicsinek, ha sokat mondókázunk; a beszéd, a ritmus, a mozgás élménye és a közös időtöltés támogatja a beszédfejlődést. Szintén ekkor jön el a fejből mondott, rövid mesék mondásának az ideje is.
Szókincsrobbanás
A szótanulás folyamata kb. a baba 1,5 éves koráig lassúbb, ekkor általában hetente 1-3 szót tanul meg. Az első 100 szó megtanulása után ez a folyamat, a szókincs bővülése hihetetlenül felgyorsul: heti 10-20 szóval gazdagodik a szókincs! Ezt az időszakot szókincsrobbanásnak vagy szótári robbanásnak nevezzük.
Az első szavak természetesen a kisgyermeket körülvevő személyek: szülők, testvérek szavai közül kerülnek ki. Szintén az elsők között vannak a kicsi számára fontos és érdekes tárgyak, játékok, testrészek.
A szómondatokat 1,5 éves kor körül 2 szavas mondatok követik. A gyermek beszéde ekkor távirati stílusú; jelek és ragok nélkül használja a szavakat, sokszor a szavak sorrendje vezeti rá a szülőt a mondat megértésére.
3 éves kor körül megjelennek a gyermek beszédében az összetett mondatok, aktív szókincse 900-1000, passzív szókincse 2-3000 szó körüli.
Amikor gond van
Ha a kisbaba nem rezzen össze a váratlan hangokra, nem reagál a hangingerekre (nem fordul azok irányába, nem válaszol gagyogással), ha 4-7 hónapos korban nem gügyög, vagy 12 hónapos koráig csak pár hangot hallat, esetleg úgy tűnik, hogy nem reagál a nevére, érdemes lépni. A háziorvos közreműködésével ilyenkor hallásvizsgálatot kell végeztetni, szükség esetén fül-orr-gégésszel és neurológussal konzultálni, hogy tisztázódhasson a probléma háttere. Amennyiben a gyermek 1,5 éves koráig nem kezd beszélni, vagy ha a szókincse 2 évesen nem éri el a minimum 50-70 szót, érdemes felvenni a kapcsolatot a helyi védőnővel és a korai fejlesztő központtal.
LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE Könyvünkben a gyermek fizikai, érzelmi és értelmi fejlődés útját követjük nyomon a születéstől egészen 6 éves korig
