A köldökzsinór, táplálja és oxigénnel látja el a növekvő magzatot. Aztán eljön a pillanat, mikor ez a szimbiózis véget ér, és világra jön a csöppnyi újszülött. Megszületés után még egy ideig lüktet a köldökzsinór, majd ha ez leáll, akkor egyszerű mozdulattal elvágják, és ezzel megszüntetik a nem mindennapi kapcsolatot anya és gyermeke között.
Petrik Zita védőnő írása
Mi a teendőnk a köldökcsonkkal?
Ezzel a pillanattal a csodálatos szerv egyszerű kis száradó kocsonyás dologgá változik. Ez a köldökcsonk, mely átlagosan 7-14 nap alatt szárad ki, majd leesik. A nagy kérdés, hogy mit is kell vele tenni addig, míg be nem következik ez a pillanat? Talán meglepő, de ha végig nézzük az egyes kórházak, gyermekorvosok és egészségügyi szakemberek ajánlásait, akkor változatos szereket és módszereket fedezhetünk fel. A teljesség igénye nélkül ezekkel találkozom védőnői munkám során:
- Napi többszöri törlés 70%-os alkohollal
- Napi többszöri törlés, de jódos fertőtlenítő oldattal
- Az alkoholos törölgetés után beszórás gyógyszertári gyermekhintőporral (illetve még kétféle másikkal)
- Tisztítás vízzel vagy fiziológiás sóoldattal, és szárazon tartás.
- Olajjal körbe kenés
- Tisztítás oktenidin dihidroklorid és fenoxietanol tartalmú fertőtlenítővel
- Ecsetelés piros, brómtartalmú szerrel
- Kipezsgetés hidrogén-peroxiddal
Ennyi minden?
A felsorolás valószínűleg nem teljes. Viszont annál változatosabb. A hintőporok (bármilyen) használatát már tizenöt évvel ezelőtt is furcsán nézték külföldi kollégák és ismerősök. Mondván, hogy miért is szórunk valamit oda, ami utána összetapad, beleragad és a következő kezelésnél a feladat az lesz, hogy azt a ragacsot valahogy eltávolítsuk. Ráadásul a felsorolt hintőporok között van olyan, amely az összetapadáson kívül egyéb mellékhatással is járhat. Az alkohol a bőrre gyakorolhat kellemetlen hatást. A jódoldat, bár remek antiszeptikus készítmény, de színe miatt nehézzé teszi, hogy a köldökcsonk és környékének esetleges színváltozását észrevegyék, illetve bőrön keresztül felszívódó jódtartalma problémát okozhat. Az egyéb színes, fertőtlenítő hatású anyagok szintén problémássá teszik a terület állapotának megfigyelését.
Azt most már tudjuk, hogy mi az, amit jelenleg nem ajánlanak a köldökápolására, és miért nem. De akkor mit is tegyen a szülő?
- Amennyiben a köldökcsonk alapjánál felesleges szövettörmelék van, akkor steril fiziológiás sóoldattal átitatott steril gézlappal kell azt eltávolítani. (A fiziológiás sóoldat és a gézlap a gyógyszertárból beszerezhető.)
- Nem szükséges semmilyen hintőport, sem bármilyen fertőtlenítőt tenni a köldökcsonkra.
- A csonkot nem kell befedni, ez úgy lehetséges, ha a pelenka szélét visszahajtjuk, vagy kifejezetten erre a célra készült, a köldöknél kivágással rendelkező újszülött pelenkát adunk az újszülöttre. Ha a köldökcsonk a pelenka alá kerül, akkor vizelettel, széklettel szennyeződhet.
- Ha a vizelettel vagy széklettel való szennyeződés mégis bekövetkezne, akkor egyszerűen vízzel átitatott gézlappal kell megtisztítani a csonkot, majd kezelni oktenidin dihidroklorid és fenoxietanol tartalmú fertőtlenítővel vagy klór-hexidin glükonát 2%-os oldatával.
- Ezen kívül már csak egy feladat vár a szülőre: minden egyes pelenkázásnál pillantson rá a köldökre.
Amennyiben
- pirossá, vagy duzzadttá válna,
- esetleg váladékozna,
- büdössé válna,
akkor fertőtlenítő készítmény használata válik szükségessé. Ezek közül a legjobb választás az előző pontban is említett oktenidin dihidroklorid és fenoxietanol tartalmú fertőtlenítő. A kezelést a tünetek megszűnése után is két-három napig folytatni kell. Nagyon fontos még, hogy a köldökápolást óvatos mozdulatokkal végezzük, nehogy sérülést okozzunk.
BABAÁPOLÁS – TÁPLÁLÁS, TESTÁPOLÁS, EGÉSZSÉG
Könyvünk segít eligazodni a baba körüli teendőkben, minden fontos területre kitérve.
A baba első éve – Minden információ egy helyen az újszülöttkortól egészen 1 éves korig.
