A köldökzsinór, táplálja és oxigénnel látja el a növekvő magzatot. Aztán eljön a pillanat, mikor ez a szimbiózis véget ér, és világra jön a csöppnyi újszülött. Megszületés után még egy ideig lüktet a köldökzsinór, majd ha ez leáll, akkor egyszerű mozdulattal elvágják, és ezzel megszüntetik a nem mindennapi kapcsolatot anya és gyermeke között. Ezzel a pillanattal a csodálatos szerv egyszerű kis száradó kocsonyás dologgá változik. Ez a köldökcsonk, mely átlagosan 7-14 nap alatt szárad ki, majd leesik.
Petrik Zita védőnő írása
A nagy kérdés, hogy mit is kell vele tenni addig, míg be nem következik ez a pillanat? Talán meglepő, de ha végig nézzük az egyes kórházak, gyermekorvosok és egészségügyi szakemberek ajánlásait, akkor változatos szereket és módszereket fedezhetünk fel. A teljesség igénye nélkül ezekkel találkozom védőnői munkám során:
• Napi többszöri törlés 70%-os alkohollal
• Napi többszöri törlés, de jódos fertőtlenítő oldattal
• Az alkoholos törölgetés után beszórás gyógyszertári gyermekhintőporral (illetve még kétféle másikkal)
• Tisztítás vízzel vagy fiziológiás sóoldattal, és szárazon tartás.
• Olajjal körbe kenés
• Tisztítás oktenidin dihidroklorid és fenoxietanol tartalmú fertőtlenítővel
• Ecsetelés piros, brómtartalmú szerrel
• Kipezsgetés hidrogén-peroxiddal
A felsorolás valószínűleg nem teljes. Viszont annál változatosabb. A hintőporok (bármilyen) használatát már tizenöt évvel ezelőtt is furcsán nézték külföldi kollégák és ismerősök. Mondván, hogy miért is szórunk valamit oda, ami utána összetapad, beleragad és a következő kezelésnél a feladat az lesz, hogy azt a ragacsot valahogy eltávolítsuk. Ráadásul a felsorolt hintőporok között van olyan, amely az összetapadáson kívül egyéb mellékhatással is járhat. Az alkohol a bőrre gyakorolhat kellemetlen hatást. A jódoldat, bár remek antiszeptikus készítmény, de színe miatt nehézzé teszi, hogy a köldökcsonk és környékének esetleges színváltozását észrevegyék, illetve bőrön keresztül felszívódó jódtartalma problémát okozhat. Az egyéb színes, fertőtlenítő hatású anyagok szintén problémássá teszik a terület állapotának megfigyelését. Ami nem azt jelenti, hogy orvosi utasításra egyiknek vagy másiknak ne lenne helye bizonyos problémák kezelésénél, de rutinszerű használatuk nem javasolt.
Azt most már tudjuk, hogy mi az, amit jelenleg nem ajánlanak a köldökápolására, és miért nem. De akkor mit is tegyen a szülő?
• Amennyiben a köldökcsonk alapjánál felesleges szövettörmelék van, akkor steril fiziológiás sóoldattal átitatott steril gézlappal kell azt eltávolítani. (A fiziológiás sóoldat és a gézlap a gyógyszertárból beszerezhető.)
• Nem szükséges semmilyen hintőport, sem bármilyen fertőtlenítőt tenni a köldökcsonkra.
• A csonkot nem kell befedni, ez úgy lehetséges, ha a pelenka szélét visszahajtjuk, vagy kifejezetten erre a célra készült, a köldöknél kivágással rendelkező újszülött pelenkát adunk az újszülöttre. Ha a köldökcsonk a pelenka alá kerül, akkor vizelettel, széklettel szennyeződhet.
• Ha a vizelettel vagy széklettel való szennyeződés mégis bekövetkezne, akkor egyszerűen vízzel átitatott gézlappal kell megtisztítani a csonkot, majd kezelni oktenidin dihidroklorid és fenoxietanol tartalmú fertőtlenítővel vagy klór-hexidin glükonát 2%-os oldatával.
• Ezen kívül már csak egy feladat vár a szülőre: minden egyes pelenkázásnál pillantson rá a köldökre. Amennyiben
o pirossá, vagy duzzadttá válna,
o esetleg váladékozna,
o büdössé válna,
akkor fertőtlenítő készítményt kell használni. használata válik szükségessé. Ezek közül a legjobb választás az előző pontban is említett oktenidin dihidroklorid és fenoxietanol tartalmú fertőtlenítő. A kezelést a tünetek megszűnése után is két-három napig folytatni kell.
Nagyon fontos még, hogy a köldökápolást óvatos mozdulatokkal végezzük, nehogy sérülést okozzunk.
Megjelent a HelloBaby! magazin 2016. február-márciusi számában.
