Ha tehéntejallergiás a gyerek – 1. rész

HÍRDETÉS

Gyermekkorban és csecsemőkorban az egyik leggyakoribb táplálék-allergén a tejfehérje. A gyakran változó ajánlások miatt nem könnyű nyomon követni, hogy most éppen mi a jobb: halogatni a tehéntej bevezetését vagy minél előbb adni? És ha valóban diétázni kell, hogyan tehetjük ezt a legkörültekintőbben?

Szerző: Tibay Rózsa dietetikus

Az elmúlt két-három évben a 2017 januárjában megjelent ESPGHAN (Európai Gyermekgyógyászati, Gasztroenterológiai és Hepatológiai Társaság) állásfoglalás kapcsán az allergének bevezetése a babák étrendjébe új megvilágításba került. Az úgynevezett korai allergén bevezetést (6-12 hónapos kor között) mint javaslatot taglalja a földimogyoró és a tojás, mint allergén esetében. Ennek következtében a többi allergén esetében is előtérbe került a korai bevezetés. Vagyis akár a gyakran allergénnek bizonyuló alapanyagokat is kaphatja a kisbaba bármikor hat és tizenkét hónapos kora között elkezdve a hozzátáplálás során. Azonban sem ez az állásfoglalás, sem a korábbi ajánlások, például az Egészségügyi Világszervezeté nem tér ki a bevezetési sorrend pontos időrendiségére. A szakemberek egyetértenek abban, hogy eleinte az allergéneket elsősorban hőkezelt (főzött, sütött) formában jó bevezetni, de más konkrétumot nem írnak elő.

Mit tudunk a tehéntejallergiáról?

Az allergia hatékony gyógyításának alapja a helyes diagnózis, melynek felállítása nem is olyan egyszerű, mert a tünetek sem a táplálékallergiára, sem az allergénekre nem jellemzőek. Tejallergia esetén a szervezet a tehéntejben lévő fehérjét allergénként ismeri fel, és az immunrendszer védekezik ellene. Több tejfehérje típus is van, mindegyik kiválthat allergiás reakciót: ezek a béta-laktoglobulin, a kazein és a laktalbumin. Újabb kutatások a molekuláris diagnosztika segítségével rámutattak arra, hogy a kazein és savófehérje esetében az egyéni tűrőképesség tekintetében különbség lehet. Míg a kazein allergiás hőkezelt formában sem tolerálja az allergén fogyasztását, addig a savófehérje allergiában szenvedő a 180 fokon hőkezelt allergént (ez a gyakorlatban például a tejjel készült süteményt jelentheti) már jól tolerálja. A szakirodalom egy darab tejet tartalmazó muffin elfogyasztásában határozza meg a biztonsággal fogyasztható mennyiséget.

Mennyire gyakori?

Ma hazánkban, ahogy a világ más részein is látszólag évről-évre nő a táplálékallergiás megbetegedések száma. Miért mondjuk, hogy látszólag? A közvélemény szerint az emberek 40 százaléka táplálékallergiás. Ez az arány azonban a kutatások alapján alacsonyabb: a gyermekek 5-7 százaléka, míg a felnőttek 1-2 százaléka szenved táplálékallergiában.

Mit jelent a tejmentes diéta ?

A tej okozta táplálékallergia kezelése a tejfehérje allergéneket elkerülő diétával valósítható meg. A tünetmentesség egyetlen bevált módszere a tejfehérje mellőzése az étrendből mind az anya, mind pedig a szoptatott baba esetén. Fontos hangsúlyozni, hogy ez csupán a tehéntejallergiás kisbabákra vonatkozik, nem szükséges minden szoptató nőnek tejmentesen étkeznie. Ha a baba nem kizárólag szoptatott, hanem tápszert is kap, akár HA tápszert is, nincs értelme az anyai diétának, ugyanis az anyatejbe csak egészen minimális mennyiségű tehéntejfehérje megy át, nagyságrendekkel kevesebb, mint amennyi a tápszerben van.

Ha bebizonyosodik, hogy a baba tehéntejfehérje allergiás, a tejet és mindennemű összetevőjét, származékát szigorúan kerülni kell. A legkülönbözőbb élelmiszerek gyártása során használják fel a tejet, illetve származékait adalékként. Még a gyakorlottabbak sem mondhatnak le arról, hogy vásárláskor gondosan tanulmányozzák az áruk címkéjét. Lényeges, hogy nem elég, hogy nem tartalmaz tejfehérjét az adott élelmiszer, ha nyomokban szennyeződik ezzel az allergénnel, akkor már nem tekinthető mentesnek.

Mennyire gyorsan jelentkeznek a tünetek?

A táplálékallergia a táplálék összetevője által minden egyes fogyasztás esetén kiváltódó, nem kívánt tüneteket okozó, kóros immunreakció. Változatos, általános tünetei azonnal, vagy 24-48 órán belül jelentkeznek.