HelloBaby magazin
  • BABATERVEZÉS
    • fogamzás
    • IVF
    • lombik
    • meddőség
    • örökbefogadás
    • PCOS
    • termékenység
  • BABAVÁRÁS
    • babakelengye
    • genetika
    • kismama
    • magzat
    • szülés
    • várandósság
    • vizsgálatok
  • ITT A BABA!
    • allergia
    • alvászavarok
    • babamasszázs
    • hozzátáplálás
    • szoptatás
    • újszülött
    • védőoltás
  • KICSIKKEL AZ ÉLET
    • altatás
    • bölcsőde
    • bőrproblémák
    • fejlesztés
    • fogzás
    • gyerekbetegségek
    • óvoda
    • öko, környezetvédelem
  • PSZICHÉ
    • dackorszak
    • depresszió
    • gyász
    • gyermeknevelés
    • kapcsolatok
    • szorongás
    • szülő
  • ELŐFIZETÉS
  • MAGAZIN
  • KÖNYVEK
Főoldal
HÍRLEVÉL
No Result
View All Result
  • BABATERVEZÉS
    • fogamzás
    • IVF
    • lombik
    • meddőség
    • örökbefogadás
    • PCOS
    • termékenység
  • BABAVÁRÁS
    • babakelengye
    • genetika
    • kismama
    • magzat
    • szülés
    • várandósság
    • vizsgálatok
  • ITT A BABA!
    • allergia
    • alvászavarok
    • babamasszázs
    • hozzátáplálás
    • szoptatás
    • újszülött
    • védőoltás
  • KICSIKKEL AZ ÉLET
    • altatás
    • bölcsőde
    • bőrproblémák
    • fejlesztés
    • fogzás
    • gyerekbetegségek
    • óvoda
    • öko, környezetvédelem
  • PSZICHÉ
    • dackorszak
    • depresszió
    • gyász
    • gyermeknevelés
    • kapcsolatok
    • szorongás
    • szülő
  • ELŐFIZETÉS
  • MAGAZIN
  • KÖNYVEK
No Result
View All Result
HelloBaby magazin
No Result
View All Result
Kezdőlap Itt a baba! allergia

Allergiás a babám?

Allergiás a babám?
Olvasási idő: 6 perc

A WHO szerint öt-tíz év múlva a világ népességének fele allergiás lesz. Ma nagyjából minden harmadik-ötödik ember allergiás. Vagyis jó eséllyel a te családodban is küzd valaki ezzel a krónikus betegséggel. Sajnos a kicsiknél is számolnunk kell vele.

Szakértő: Dr. Marsi-Molnár Barbara, szerző: Sződy Judit

A gyakorló gyermek-tüdőgyógyász, Dr. Marsi-Molnár Barbara minden nap találkozik ezzel a kérdéssel. Vele beszélgettünk megelőzésről, vizsgálatokról, kezelési lehetőségekről.

Mit tudunk az allergia okairól?

Az allergia mindig idegen fehérjékkel kapcsolatos. Valójában egy fehérje természetű komponensre adott hibás immunválasz. Ez a fehérje származhat növényből, lehet állati eredetű, lehet gomba, vagy kémiai anyag, pl. gyógyszer, adalékanyag, vegyszer.

Az allergiára való hajlamot örökölhetjük, és vannak olyan környezeti hatások, amelyek csökkentik a megjelenés valószínűségét. Ilyen például a hüvelyi szülés, a fél éves korig tartó kizárólagos szoptatás, és a hat hónapos kor fölött is folytatott anyatejes táplálás.

Növeli az allergia megjelenésének az esélyét, ha a baba a korai időszakban széles spektrumú antibiotikumot kap. Megdőlt viszont az az elmélet, mely szerint az anya várandóssága alatti diétájával csökkentheti a gyereke allergiahajlamát. Az sem igaz, hogy minél előbb illetve minél később kell, hogy a baba a potencionális allergénekkel találkozzon. Valójában fél éves kor után már lehet bármit adni, amit esetleg az allergia miatt késleltettünk volna.

Atópiás menetelés

Megfigyelhető, hogy a legtöbb gyereknél bizonyos adott sorrendben jelennek meg az allergia tünetei. Ennek mi lehet az oka?

Ezt hívják az orvosok egymás közt atópiás menetelésnek.

Először általában bőrtünetek jelennek meg, piros, viszkető, hámló foltok, ekcéma, csalánkiütés. Utána az emésztőrendszer jelzi, hogy valami nem stimmel: véres széklet, hasmenés, székrekedés, hasfájás. Ezt követően a légúti tünetek következnek: fertőzésekhez társulva nehézlégzés, asztma alakulhat ki.

Majd később allergiás rhinitis, vagyis szénanátha: vizes orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, szemviszketés, könnyezés. És a sok orrdörzsöléstől még egy harántirányú barázda is megjelenhet a nózin. Természetesen van, aki egyik-másik lépcsőt kihagyja, előfordulhat fordított sorrendű megjelenés is. A lényegen ez mit sem változtat: könnyen lehet, hogy kisebb-nagyobb szünetekkel, de egész életünkben jelen lesz az allergia.

Mire allergiás?

Természetesen minél előbb jó megtudni, hogy mire allergiás a gyerkőc, hiszen csak ennek ismeretében tudjuk elérni, hogy csökkenjenek a tünetei. Nézzük, hogy folyik a nyomozás!

Meglepő módon a legbiztosabb információkat az orvossal való alapos, tényfeltáró beszélgetés adja.

Az orvos alaposan kikérdezi a szülőt arról, hogy mióta állnak fenn a tünetek, mennyi ideig vannak jelen. Feltérképezi, hogy a rokonok, családtagok között ki allergiás még valamire.

Illetve azt is megtudakolja, milyen körülmények között tölti a legtöbb időt a gyerek: van-e otthon kutya, macska, dohányzik-e valaki a lakásban, és így tovább.

Ha táplálékallergiára gyanakszik, akkor eliminációs diétát ír elő, vagyis az étrendből el kell hagyni bizonyos elemeket, pl. a tehéntejet, és megfigyelni, hogy a következő hat hétben csökkennek-e a tünetek.

Ha a baba anyatejen él, akkor az anyának kell diétáznia, ha tápszeres a baba, akkor tápszert kell váltani: speciális extenzíven hidrolizált (a fehérjéket kisebb alkotóelemekre bontott állapotban tartalmazó) tápszert fog előírni az orvos. Ha a diéta hatására elmaradnak a tünetek, akkor meg is van az allergén. Ha továbbra sem javul a helyzet, akkor egy következő allergént is kizárnak, mondjuk a tojást, az olajos magvakat, a halat. Ha meglett a bűnös, akkor következik az úgynevezett visszaterhelés: a gyerkőc lassan újra kap az allergénből, és figyelik, hogy újra kialakulnak-e a tünetek. Ha igen, ez bizonyítja az allergiát.

Vizsgálatok a diagnózisért?

A legismertebb diagnosztikai eszköz a Prick teszt. A beteg alkarjára egy-egy csepp lehetséges allergént csöppentenek, majd steril tűvel karcolásokat ejtenek. A bőr bepirosodik, ha valamelyik anyagra allergiás a páciens. Sokan azt hiszik, ez a teszt a korai időszakban valamilyen immunológiai okból nem alkalmazható. Valójában azért nem használják három éves kor alatt, mert a kisebb gyerektől nem lehet elvárni az együttműködést: hogy mozdulatlanul tűrje a karcolásokat, hogy ne törölje le, ne vakarja a karját. A Prick teszt – bár széleskörűen alkalmazzák, sajnos nem túl pontos diagnosztikai eszköz. Sokszor ad „álpozitív” eredményt, vagyis olyan anyagokat is allergénként jelöl meg, amelyekre a mindennapi életben nem mutat a gyerek allergiás tüneteket.

Hasonló elven működik, de egyetlen vérvétellel jár a specifikus IgE vizsgálat.

A levett vérből kimutatható, hogy milyen típusú fehérjékre reagál nagy eséllyel allergiás reakciókkal a szervezet. Több száz allergén vizsgálható, ami mindenkinél teljesen felesleges lenne.

Az orvosok javasolni szokták, hogy milyen „panelt”, vagyis melyik sorozatot vizsgálja a labort: inhalatív (légzőrendszerre ható) vagy nutritív (emésztőrendszerre ható) allergéneket. Ahogy a Prick-tesztnél, itt is nagyon sok az ál-pozitív eredmény, ezért az eredmény csak a klinikai tünetek ismeretében értékelhető.

A legérzékenyebb teszt a molekuláris allergéndiagnosztika. Itt is egyetlen vérvételről van szó, de a laborban már komponensre lebontott allergénekkel reagáltatják a vérmintát.

Ez a vizsgálat megjósolja, hogy az adott anyagra milyen súlyosságú allergiás reakció várható, hogy az allergia kinőhető-e, vagy nem, hogy mi a fő allergén, és mi lehet keresztallergia.

Fontos, hogy pontosan melyik allergén váltja ki a reakciót (nem mindegy, hogy a dinnye, padlizsán, vagy fekete üröm, parlagfű stb.)

Ez a vizsgálat segít abban, hogy az elindított specifikus immunterápiával jelentősen csökkenjenek a tünetek, hiszen már tudjuk, hogy pontosan melyik molekulával szemben kialakult érzékenységet kell visszaszorítani. Ezt a vizsgálatot allergológus javasolhatja.

Tünetmentesen

Szinte minden allergiás beteg tüneteit lehet jelentősen enyhíteni. Erre milyen módszerek vannak?

Táplálékallergiásoknál természetesen a diéta a megoldás. Légúti allergéneknél, illetve bőrtünetek esetén – ha lehet, az allergént kell eltávolítani a környezetéből. Van, amikor ez elég, és megoldható: a beteg nem tart cicát, nem jár lovagolni … Más esetekben viszont lehetetlen: a parlagfűpollen, a házipor szinte mindenhol ott van, hiába takarítunk. Enyhítheti a tüneteket még a gyakori hajmosás, ruhacsere pollenallergiásoknál, illetve az orröblítés orrmosó eszköz használatával. Ha szükséges, indulhat a gyógyszeres kezelés: három éves kor után szemcsepp, orrspray illetve inhalációs gyógyszerek formájában. Három éves kor előtt szájon át adható antihisztaminok jönnek szóba.

A mai orvosi gyakorlatban az immunterápiát tartják a leghatékonyabbnak.

Első lépésként meg kell találni molekuláris szinten, hogy pontosan mire érzékeny a beteg, majd nyelv alá fújt spray, vagy tabletta formájában adagolják kis mennyiségben az allergént. Így a szervezet fokozatosan hozzászokik az allergénhez, így évről évre egyre jobb életminőség várható. Az immunterápiát 5-6 éves korban lehet leghamarabb elkezdeni.

Kihez forduljunk?

Első lépésben mindig a házi gyermekorvost kell megkeresni. Ő fog beutalót adni az allergia természetétől függően allergológushoz, pulmonológushoz, gasztroenterológushoz.

Ajánljuk még a témában:

Csecsemőkori ekcéma

Ajánljunk Gyermekbetegségek című szakkönyvünket, melyben minden fontos tudnivaló megtalálható a szülők és a családok számára.

Ez is érdekelhet még

Az eldobható nedves popsitörlőkről
allergia

Az eldobható nedves popsitörlőkről

2023/02/18
Mitől puffadhat a pocak?
allergia

Mitől puffadhat a pocak?

2023/02/06
Szelíd módszerek a babaápolásban
allergia

Szelíd módszerek a babaápolásban

2023/01/19
A csecsemőkori ekcémáról
allergia

A csecsemőkori ekcémáról

2023/01/09
Következő bejegyzés
Ritka betegség: gyakoribb, mint gondolnánk

Ritka betegség: gyakoribb, mint gondolnánk

Facebook

Instagram

hellobabymagazin

🤳 Írd meg nekünk kommentben, hogy mit mondott 🤳 Írd meg nekünk kommentben, hogy mit mondott először a kisbabád! ☺️
.
.
.
#baba #babanyelv #beszédfejlődés #tanulás #kisgyerek #szavak #elsőszó #emlék #örökemlék #hellobabymagazin
Kövess minket az Instagramon

Legfrissebb cikkek

Mennyi kávé számít soknak?

Mennyi kávé számít soknak?

2023. március 30.
Hogyan válhatunk jobb szülővé?

Hogyan válhatunk jobb szülővé?

2023. március 30.
Gyakori fogzási tünetek és kezelésük

Gyakori fogzási tünetek és kezelésük

2023. március 30.
Mit tegyünk a nátha ellen?

Mit tegyünk a nátha ellen?

2023. március 29.

HelloBaby magazin előfizetés

HelloBaby könyvek

Ha szeretnéd, hogy hasznos tartalommal segítsünk Neked ebben a csodálatos időszakban, bátran iratkozz fel hírlevelünkre.

  

Copyright © 2022 Business Publishing Services Kft.

  • Éves előfizetés
  • Könyvek, különszámok
  • HelloBaby magazin
  • Szakértőink
  • Médiaajánlat
  • Kapcsolat / Impresszum
  • Adatkezelési Tájékoztató
  • Cookie
No Result
View All Result
  • BABATERVEZÉS
    • fogamzás
    • IVF
    • lombik
    • meddőség
    • örökbefogadás
    • PCOS
    • termékenység
  • BABAVÁRÁS
    • babakelengye
    • genetika
    • kismama
    • magzat
    • szülés
    • várandósság
    • vizsgálatok
  • ITT A BABA!
    • allergia
    • alvászavarok
    • babamasszázs
    • hozzátáplálás
    • szoptatás
    • újszülött
    • védőoltás
  • KICSIKKEL AZ ÉLET
    • altatás
    • bölcsőde
    • bőrproblémák
    • fejlesztés
    • fogzás
    • gyerekbetegségek
    • óvoda
    • öko, környezetvédelem
  • PSZICHÉ
    • dackorszak
    • depresszió
    • gyász
    • gyermeknevelés
    • kapcsolatok
    • szorongás
    • szülő
  • ELŐFIZETÉS
  • MAGAZIN
  • KÖNYVEK
HÍRLEVÉL

© 2018 HelloBaby! - Készítette: WordPress Master.

Welcome Back!

Login to your account below

Forgotten Password?

Retrieve your password

Please enter your username or email address to reset your password.

Log In
x

A weboldalon "cookie-kat" ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.

Elfogadom Elutasítom Adatvédelmi központ Adatvédelmi beállítások További információ a cookie-kezelésről
Kosár megtekintése Pénztár Vásárlás folytatása