Idillikus helyzetnek tűnhet, ha gyermek is, kutya is van a háznál – de az együttélést valójában mindkettejüknek tanulniuk kell. Megúszhatók-e a félreértések, a kisebb-nagyobb konfliktusok, a féltékenységi jelenetek? Kurys Anita viselkedésterapeuta–etológust kérdeztük.
Szerző: Kató Iringó
Kurys Anita 15 éve foglalkozik viselkedésproblémás családi kutyákkal, a háznál képzés módszerével dolgozik. 3 éves kisfia, Zalán békésen él együtt 7 éves staffordshire terrierjükkel.
Hogyan érhető el a békés együttélés gyermek és kutya között?
Fontos, hogy élvezzék egymás társaságát! Legyenek rövid, közös feladataik és jutalomfalattal csináljunk kedvet a kutyának a közös programhoz. Érjük el, hogy az eb a kisgyerek kezéből is vegye el a falatot. Kérjük meg a gyereket, hogy finoman simítsa végig a kutya hátát, mutassuk is meg neki, hogyan. Menjünk közösen sétálni, akár úgy, hogy a kicsi fogja a pórázt. Zörgő, hangos játékkal ne keltsünk zajt, mondjuk el a gyerkőcnek, hogy ettől a kutyus fél. Közömbösítéssel érhetjük el, hogy a gyerek által keltett zajok ne ijesszék meg a kutyát, vagyis úgy, hogy az ebnek valamiféle számára kedves elfoglaltság közben legyen módja megszokni ezeket. Lényeges, hogy a kutya elvonulhasson, ha akar, és a gyerek ne zavarja pihenés közben.
Hogyan kerülhető el, hogy az eb megharapja a kisgyereket?
Fajszinten és egyed szinten is ismerni kell az állatot ahhoz, hogy értsük őt és kiszámítható legyen a viselkedése. A kutya fejlett szociális rendszerben élő faj, nagyon gazdag kommunikációs eszköztára van. Neki is fontos az értés és a megértetés. Bár ösztönös viselkedését óhatatlanul tompította a háziasítás több ezer éves folyamata, ragadozó mivolta miatt bizonyos tapasztalatok és szituációk kiválthatnak belőle agresszív magatartást. Több okból támadhat: legtöbbször félelemből, ritkább esetben a dominancia kinyilvánítása miatt.
A kisgyerek hirtelen mozdulatai, finommotorikus mozgásának kialakulatlansága, éles, magas hangja, zörgő játékai mind-mind megijeszthetik az ebet. Ennek a helyzetnek a kezelése mindig a gazda felelőssége és hatásköre!
Vannak-e kimondottan gyerekbarát kutyafajták?
Ez nem fajtafüggő, inkább egyedszinten dől el, hiszen a kutya fajtájától függetlenül lehet rosszul tartott, gyengén szocializált, gazdájával nem megfelelő kapcsolatban lévő. Ez kiváltó oka lehet olyan eseménynek, amely a gyerek sérüléséhez vezethet.
Lényeges, hogy a gazdának legyen megfelelő kapcsolata a kutyával már a kicsi születése előtt, illetve az is jó kezdet lehet, ha az eb kölyökként érkezik a családba, így a gyerekkel együtt nő fel.
Milyen eb tartását javasolja, ha már van kisgyerek a családban?
Egy gyerek kb. 12 éves korára éri el azt a testmagasságot és magatartást, hogy a kutya tisztelni tudja őt és elfogadja vezetőjének.
Továbbá ne hozzuk a gyerkőcöt olyan helyzetbe, hogy kötelező legyen a kutyával foglalkoznia. Inkább pozitív élmények révén vonjuk be őt a kutya ellátásába, hogy ezzel csináljunk kedvet számára a vele a közös élethez.
Ha kölyökkutyát viszünk haza 2-5 éves gyermekünk mellé, számoljunk azzal a nehézséggel, hogy az eb alomtársként kezeli majd a kicsit.
Ekkor is nekünk, felnőtteknek kell segítséget nyújtanunk ahhoz, hogy mindkét fél megtanulja a helyes viselkedést egymással és a család körében is. A gyermek bevonásával, pozitív élményszerzéssel és megerősítéssel, a finom mozdulatok megtanításával életreszóló, jó kapcsolat alakítható ki a két faj között.
Ajánljuk még a témában:
