„Miért állt meg a fogyásom?!”, vagy „Miért nem kezdtem el még fogyni?!” – ezek azok a kérdések, amikkel az edzőket és dietetikusokat leggyakrabban megkeresik. Hadd nyugtassalak meg: a fogyás, vagyis a zsírvesztés nem valami misztikus, bizonytalan dolog. Olyan biokémiai folyamat, amihez a szervezetünk akkor nem járul hozzá, ha valamilyen okból nem képes rá.
Szakértőnk: Hámori Blanka személyi edző
-FOLYTATÁS-
Nem pihensz eleget és/ vagy sokat stresszelsz
A szervezet a változásait éjszaka, a pihenés alatt tudja kivitelezni – ezért is mondjuk, hogy a regeneráció a „harmadik ló” a szekér előtt (a helyes étkezés és sport mellett), ami a szebb forma és az egészség felé visz! A stressz két okból is hizlal: az egyik az érzelmek szintjén zajlik stresszevés formájában, ha valamiért az rögzült bennünk például csecsemőkorban, hogy az édes íz megnyugvást hoz, így feszült helyzetben nasihoz nyúlunk. A másik hormonális szinten zajlik: tartósan nagy stressz esetén több kortizol nevű stresszhormont termelünk. Ha izomépítés a cél, akkor arra kell törekednünk, hogy a kortizolszintünket minél alacsonyabban tartsuk. Az intenzív fizikai aktivitás, így az edzés is megemeli a kortizolszintünket. A probléma az, hogy amíg őseink ezeket a plusz energiákat az újabb stresszhelyzetben (például a következő mammutvadászatban) ledolgozták, addig ránk már ez nem jellemző, ezért raktározunk.
Megoldás: találj jó stresszkezelő technikákat, dolgozz az önismereteden és sportolj többet! Aludj jól: azonos időben kelve-fekve, sötétben, jó ágyban, napi 6-7 órát.
Nem látod reálisan az inger-reakció összefüggést
Ha meg kellene mondanom, melyik a leggyakoribb oka a fogyás stagnálásának, akkor ez az. Először is az ökölszabály az, hogy a szervezet csak a mérhető, érezhető változtatástól (=ingerek) tud mérhetően, érezhetően változni (=reakció). A legtöbben ezt nem látják át és/vagy elszámolják magukat: azt hiszik már mindent megtettek, hogy változzanak, miközben egyelőre nem adtak annyi ingert a szervezetnek, hogy változást idézzenek elő. Magyarán: túlkíméled magad étkezési reformok és edzés terén, így a tested vagy el sem indul a változás útján, vagy igen, de aztán olyan hamar megszokja az apró változásokat, hogy egy idő után nem reagál rájuk.
Példák:
- Beiktattál napi 30 perc sétát: eleinte új inger és hozhat is változást, de egy idő után egyszerűen túl kevés a napi 8-10 óra ülés mellett!
- Eddig 1200 kalóriát vittél be ebédre, és most lementél 900-ra. Első lépésnek szuper, de ne feledd: ez még mindig nagyon sok!
- Csak nagyjából vagy tisztában az ételek szénhidrátértékével: abban a hitben élsz, hogy 120 grammot viszel be, pedig még mindig 180-nál tartasz, ami sok.
- Ugyanazzal a súllyal, ugyanazt az edzést végzed hónapokon át: a tested megszokta, nem változik, maximum szintentartásra elég.
Megoldás: fokozatosan tendálj a megfelelő mennyiségű mozgás és a táplálkozás felé! Dokumentálj annak érdekében, hogy kézzelfogható legyen, mit hogyan tettél: lehet, hogy az az érzésed, hogy sokat változtattál, de a kockás papíron, feketén-fehéren látható, hogy valóban keményebben edzel-e és tisztábban étkezel-e, mint 1 hónapja.
Egészségügyi problémák
Ha (akár szakmai segítséggel) a fentiek közül minden lehetséges hibát kiküszöböltél és még mindig stagnál a fogyásod, vagy be sem indul, akkor érdemes továbbmenni és megnézni, áll-e valamilyen más ok a háttérben: inzulinrezisztencia, pajzsmirigy- vagy más hormonproblémák is szóba jöhetnek.
Megoldás: első lépésként a háziorvosod segítségét kell kérned. Ha kiderül, hogy valamilyen egészségügyi ok húzódik a háttérben, akkor ott (a legtöbb esetben) gyógyszeres kezelés segíthet – de ne feledd, hogy ez esetben sem kerülheted ki a mozgást és helyes táplálkozást!
