Egészséges, időre született gyerekek esetében abból indulhatunk ki, hogy az anyatej, majd a szilárd táplálékok minden szükséges vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, ha egészséges, változatos ételeket kapnak. Azaz, csak majdnem.
Szerző: HelloBaby magazin
Az egyik kivétel a D-vitamin
Bár a mérsékelt éghajlati övben szerencsénk van a napsütéses órákkal, hiszen bőséges D-vitamin-készleteket halmozhatnánk fel természetes forrásból a napsütés segítségével – sokkal hatékonyabban, mint vitaminkészítményekből.
A jelenlegi magyar ajánlás az, hogy a szoptatott baba napi 500 NE (nemzetközi egység) D-vitamint kapjon. Tápszert kapó vagy kizárólag tápszeres babáknál a szükséges D-vitamin-mennyiséget tartalmazhatja a tápszer, de ezt ellenőrizni kell a csomagoláson.
Tévhit, hogy az anyatej nem tartalmaz D-vitamint!
Valójában tartalmaz, de a D-vitamin egyik vízoldékony formáját, és menynyisége attól függ, hogy az anya D-vitamin-bevitele megfelelő-e. Egy finn kutatásban megerősítették, hogy akkor, ha az anya napi 6000 NE D-vitamint szed, a kizárólag szoptatott baba D-vitamin-ellátottsága megfelelőnek bizonyul. Finnországban hozzánk képest nagyon kevés a napsütéses órák száma, ezért a D-vitamin-képződést nem lehet a természet erőire bízni.
A másik kivétel a K-vitamin
A Csecsemő- és Gyermekgyógyászati szakmai kollégium 2008-as ajánlása alapján kapják jelenleg is a csecsemők a K-vitamint, amely fontos tényezője a véralvadásnak. Az újszülött K-vitamin-készletét az anya terhesség alatti K-vitamin-készletei befolyásolják, és az érettség is. A K-vitamin a méhlepényen keresztül jut a magzatba. Mivel ezen az úton viszonylag kevés jut a magzatba és az anyatej K-vitamin-tartalma is alacsony, ezeket a tényezőket összefüggésbe hozták bizonyos igen ritkán fellépő, de súlyos vérzéses betegségekkel újszülött korban. Ezek megelőzésére vezették be az újszülöttek K-vitamin profilaxisát, melynek célja, hogy megelőzze ezeket az életveszélyes állapotokat, amelyek százezer újszülött közül 400-1700-at érintettek.
Olyan vérzékenységi formák is léteznek, amelyek a K-vitamin rossz felszívódásával hozhatók összefüggésbe, például májbetegségek, bélférgesség esetén.
Az anyatej tényleg nem tartalmaz K-vitamint?
Az anya és az újszülött együttes elhelyezése, azaz a rooming-in szintén elősegíti, hogy az újszülött minden jelzésre mellre kerülhessen, és bőségesen legyen lehetősége kolosztrumhoz jutni. Tehát valójában nem arról van szó, hogy az anyatejben egyáltalán ne volna K vitamin, hanem a vérzékenység e formáinak ritkasága és súlyossága miatt a jelenleg ismert tények alapján biztonságosabb megoldás, ha minden újszülött kap szájon át 2 milligramm K-vitamint már a kórházban, és az adagolást kizárólag szoptatott babák esetében a csak anyatejes időszakban végig folytatjuk egy hetes korban újabb 2 milligrammal, majd utána havi 2 milligrammal. Így a csecsemők többsége ugyan feleslegesen fogja kapni – de hozzájutnak azok is, akik e nélkül életveszélyes szövődménynek volnának kitéve.
B12-vitamin vegán diétát folytató anyánál
Ha az anya B12-vitamin-ellátottsága nem megfelelő, az anyatej is túlságosan keveset fog tartalmazni, ezért a szoptatott csecsemőben ilyen esetben súlyos B12-hiány alakulhat ki, amelynek idegrendszeri hatásai visszafordíthatatlanok lehetnek. B12-hiány akkor alakulhat ki, ha az anya kizárólag növényi ételeket fogyaszt, és már a várandósság idején is állatifehérje-mentesen étkezett – és emellett nem gondoskodott valamilyen formában a B12-pótlásról.
Befolyásolható az anyatej vitamintartalma?
Ahogy az eddigiekből is látszik: igen, befolyásolható! De túladagolás szerencsére nem lehetséges, vagyis nem kerülhet az anyatejbe a normálisnál több C-vitamin, D-vitamin stb.
A K-betűsök, a bab, a borsó, a spenót, a bogyós gyümölcsök, citrusfélék, savanyúkáposzta és társai nyugodtan fogyaszthatók, sőt, kiemelt fontosságúak azért, hogy az anya vitaminellátottsága megfelelő legyen. Természetes élelmiszerekből sokkal hatékonyabban veszi fel szervezetünk a vitaminokat, mint vitaminkészítményekből.
