Cikksorozatunkban ezúttal Belgiumba látogattunk és Kata osztotta meg velünk a várandósgondozással, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tapasztalatait. Katát a második szülése inspirálta arra, hogy dúla és szüléskísérő váljon belőle, így szakmai szemszögből is mesélt nekünk az élményeiről.
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
Kata a Malévnál dolgozott és kint élő nővérét látogatta meg Belgiumban, így ismerkedett meg a brüsszeli reptéren dolgozó férjével. Belgiumban telepedtek le. Nem terveztek babát, mivel férjének az előző házasságából 3 nagy gyermeke volt; élvezték a szabadságot, a sok utazást, a munkájukat. Az esküvő után azonban Kata hirtelen rádöbbent, hogy nagyon vágyik egy kisbabára…
Az első lányuk elég nehezen jött össze, végül egy meddőségi centrumban „súgtak”, hogy mikor kell akcióba lépni. A második, nagyítóval követett ciklus alatt meg is fogant a kicsi; Kata ekkor 40 éves volt.
Protokoll a várandósság során
Várandósként Kata olyan szülész-nőgyógyász orvoshoz járt terhesgondozásra, akinek a magánrendelőjében ultrahang- és CTG-vizsgálatra is volt lehetőség. A terhesség megállapítása után havonta látogatta az orvost, aki hüvelyi vizsgálatot egyáltalán nem végzett. Megbeszélték, hogy érzi magát, megnézték a testsúlyát, megmérték a vérnyomását. Egyszer volt cukorterheléses vizsgálaton, kétszer vérvételen, a vizeletet az orvos nézte meg helyben, a rendelőben. Belgiumban a várandósságot alapvetően nem betegségnek tekintik, hanem egészséges állapotnak. Minden vizsgálatért fizetni kell, de a biztosító a költségek nagy részét visszatéríti.
A terhesség 38. hetétől már hetente végeztek CTG-vizsgálatot, a terminus után ez már kétnaponta történt, természetesen mindig időpontra érkezve, nem kellett órákig várakozni.
Az otthon szülés Belgiumban lehetséges. Bár csak egy szűk réteg él ezzel a lehetőséggel, aki ezt választja, azt semmiféle diszkrimináció nem éri.
Szülés: csak felkészülten!
Kata úgy érzi, életkora miatt az egész családja aggódott mindkét terhességénél, de ő fantasztikusan érezte magát, nem találkozott semmiféle komoly terhességi nehézséggel, minden rendben zajlott. Végig dolgozott, ahogy ez arrafelé szokás.
Az első szülésére semmit sem készült, nagyon magabiztos volt, és arra számított, hogy majd „természetesen” fogja világra hozni a gyermekét.
Kata első szülése nem nevezhető traumatikusnak, de volt indítás, EDA, vákuum és gátmetszés. Az alapszemélet a kórházakban Belgiumban is nagyon medikális, a forgatókönyv hasonló a magyarországihoz: indítás, burokrepesztés, oxytocin, EDA és 30% feletti császárarány. Azonban ahogy a kismamákkal beszélnek és bánnak, az nagyon más: soha nem végeznek hüvelyi vizsgálatot kérdezés és beleegyezés nélkül, mindig nagyon korrektül és emberségesen beszélnek a szülőnőhöz, a partnerhez.
Bababarát kórházak és ellátás
Belgiumban nagyon bababarát az egész rendszer: a kisbabát csak letörölgetik, betakarják és azonnal az anyának adják. Az ellátás után 2-3 órán át háborítatlanul, együtt van az új család, csengővel kérhetnek segítséget, ha szükséges.
A kórházi szobák 1 vagy 2 ágyasak, az apának szabad bejárása van, és addig marad, ameddig akar. Minden ágy mellett van egy fotelágy is, ahol kényelmesen időzhet.
A kisbabával kapcsolatban mindent megmutatnak a szülőnek, a bőrkontatktust és a szoptatást maximálisan támogatják.
Egy generációval korábban szinte senki sem szoptatott, most azonban nagy hangsúlyt helyeznek a szoptatás népszerűsítésére, a kórházak tele vannak a szoptatás fontosságát hangsúlyozó plakátokkal. Mindegyikben van IBCLC (szoptatási tanácsadó) is, aki rendelkezésre áll, ha bármi gond támad.
Belgiumban a szülészet egyáltalán nem kórházszerű, hanem sokkal inkább a családi ünnepek helyszíne. Teljesen természetesnek számít, hogy szülés után jön az egész rokonság, hogy lufik, virágkosarak között pezsgőznek, az újszülöttet kézről kézre adják. Bár ez a Covid alatt megváltozott, az apuka továbbra sem látogatónak minősül, hanem családtagnak, szabad bejárással a kismamához és a kisbabához.
Ajánljuk még a témában: