A HELLP-szindróma a várandósság során alakulhat ki; olyan súlyos állapot, ami közvetlenül veszélyezteti az anyuka és a magzat életét is. A korai diagnózis rendkívül fontos, mert az esetek körülbelül 25%-ában súlyos betegség, sőt akár elhalálozás is előfordulhat.
Szerző: Szabó Nikolett
A terhességi toxémiáról gyakran lehet hallani, de az kevésbé köztudott, hogy több fajtája van. A HELLP-szindróma a legsúlyosabb formája. Nevét dr. Louis Weinstein adta, 1982-ben. Ahogy az elég gyakran megesik, a név ezúttal is egy mozaikszó: a hemolysis, elevated liver enzyms és a low platelet count kifejezésekből ered, ami vörösvértest-pusztulást, emelkedett májenzimszintet és alacsony vérlemezkeszintet jelent. Látványos tünete a magas vérnyomás és a fehérjevesztés. Ez az életveszélyes terhességi szövődmény általában a várandósság későbbi szakaszában vagy röviddel a szülés után jelentkezik. Sajnos, nehéz diagnosztizálni, mert tipikus tünetei sok egyéb betegséggel összetéveszthetők.
Ezeket a tüneteket olykor gyomorhurut, influenza, hepatitisz, zsírmájbetegség, epehólyag-betegség jelének gondolják.
Mitől, hogyan alakul ki?
A HELLP-szindróma kialakulásának pontos oka nem ismert. De a kutatók és az orvosok úgy sejtik, hogy kiindulópontja a terhességi magas vérnyomás lehet. Létezik olyan elmélet is, miszerint immunológiai háttere van. Ezt a feltételezést megerősíteni látszik az a tény, hogy gyakrabban alakul ki HELLP-szindróma azoknál az anyáknál, akiknek a második vagy többedik babájuk más apától van, mint az első. Genetikai hajlamra is lehet gyanakodni, mert családon belül gyakran ismétlődik a szindróma, de lehet az ok akár a méh nyálkahártyájának falában lévő erek elváltozása is.
Tipikus, de nem egyedi tünetek
A HELLP-szindróma fizikai tünetei először a terhességi magas vérnyomás jeleinek tűnhetnek. Jelentkezhet has- vagy mellkasi fájdalom, hasi vagy mellkasi érzékenység, fájdalom levegővételkor. Kialakulhat légszomj, nehézlégzés, émelygés, hányás vagy emésztési zavar, fájdalom evés után, illetve erős fejfájás, amely nem múlik el, esetleg gyógyszer használatával sem. Előfordulhat homályos látás vagy kettős látás, valamint az arc vagy a kéz duzzanata.
Mindenképpen érdemes HELLP-szindrómára gyanakodni, ha a kismamánál magas vérnyomást mérnek, ha fehérjét találnak a vizeletében, ha a laboratóriumi vérvizsgálat eltéréseket mutat, például emelkedett májenzimszintet, csökkent vérlemezkeszámot, hemolízist (ez utóbbi a vörösvérsejtek sejtmembránjának megbomlása).
A szindrómán belül három csoportot lehet megkülönböztetni, a várandós anyukát a laboreredményei alapján sorolják a megfelelő osztályba: I. osztály (súlyos), II. osztály (közepes), III. osztály (enyhe).
Hogyan kezelhető?
A kezelés a HELLP-szindrómás kismamánál sajnos azt jelenti, hogy meg kell szülni babát; szerencsés esetben akkor, ha a baba már életképes lehet.
Egyes esetekben az használ, ha a szindróma súlyosbodását a májra és a központi idegrendszerre gyakorolt negatív hatások csökkentésével visszafogják. Ha a HELLP-szindrómát korán diagnosztizálják, a baba megszülethet és az anya is egészséges maradhat.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Jelenleg nincs mód megelőzésre, ezért törekedni kell a minél egészségesebb testi és lelki kondíciók megteremtésére. Legyünk megfelelő fizikai állapotban, rendszeresen járjunk kontrollvizsgálatokra.
Hogyan hat a babára a HELLP?
A szindróma hatása a babára nagyban függhet attól, hogy hányadik hétben született, hogy milyen a szüléskori súlya és hogy hogyan zajlott a koraszülés. Ha a pici súlya születéskor meghaladja az 1000 grammot, túlélési aránya és kórházi tartózkodási ideje hasonló az időben és megfelelő súllyal született babákéhoz. Valószínűleg egészséges kisgyermek lesz belőle.
Ha a baba súlya kevesebb mint 1000 gramm, nagy eséllyel lélegeztetőgépes kezelésre lesz szüksége. Az orvosok nem tudják megjósolni, hogy később milyen betegségekkel, egészségügyi problémákkal küzdhet. Az is előfordulhat, hogy a magzat még a méhen belül meghal, esetleg halva születik, vagy a szülést követően veszti életét.
Szülés után helyreállhat a rend
Ha császármetszéssel megszületett a baba, a HELLP-szindróma gyakorlatilag megszűnik. Az anyuka állapota 48 órán belül teljesen helyreáll: a vérlemezkék száma újból normál értékre áll be, vagyis megemelkedik, a tejsav-dehidrogenáz (aktát-dehidrogenáz- LDH) fehérje-érték csökken, normalizálódnak a májenzimek. Azonban ha 48 órán belül nem állnak helyre a laboreredmények, akkor tartós következményekkel kell számolni, esetleg további kezelésekre is szükség lehet.
9 HÓNAP – Szükséges alapinformációk a terhességről, szülésről és a babaápolásról
;
Szülés, születés – szülésre való felkészüléstől egészen a gyermekágyas időszak lezárultáig!
LAPOZZ BELE KÜLÖNSZÁMUNKBA!
