Igen ijesztő lehet egy szülő számára, amikor azt tapasztalja, hogy gyermeke épp hogy csak elkezd szépen, folyamatosan beszélni, és mint derült égből villámcsapás, egyik napról a másikra elkezd megakadni a mondandójában.
Szerző: Lukács-Tóth Boglárka gyógypedagógus-logopédus, Fejlődjünk együtt!
Szeretnék megnyugtatni minden kedves szülőt, hogy ha ez a jelenség 2–5 éves korban jelentkezik, fél évnél hamarabb magától elmúlik, és nem jár görcsös izomfeszülésekkel, akkor feltehetőleg élettani dadogással állunk szemben. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a gyermek fejében már rengeteg önálló gondolat van, de még nem képes annyira gyorsan kifejezni magát, ahogyan szeretné. Vágyna arra, hogy gyorsan elmesélhesse az élményeit, de ehhez még nincs meg a kellő szókincse, vagy nem elég fejlett még a mondatalkotási készsége és az artikulációs mozgáskivitelezése.
Hogyan reagáljunk?
Ha tehát 2–5 éves gyermekünk ismételget bizonyos szavakat, ha többször kimondja a szavak első vagy utolsó szótagját (például: ku-ku-kutya vagy kutya-tya), és ez a jelenség fél éven belül elmúlik, nincs ok az aggodalomra. Fontos hogy hogyan reagálunk szülőként az ilyen szituációkban. Még ha nagyon nehéz is, érdemes a megakadásokra természetesen, semlegesen reagálni (tulajdonképpen ignorálni azokat), és a lehető legnagyobb türelemmel végighallgatni, amit a gyermek mondani szeretne. Nem javasolt sokszor visszakérdezni, félbeszakítani vagy sürgetni őt, felhívni a figyelmét a jelenségre. Ezzel csak még nagyobb feszültséget okozhatunk benne, ami elveheti a beszédkedvét. mindemellett: ebben az életkorban érdemes sokat mozogni, hintázni, énekelni és mondókázni a beszédfejlődés támogatása érdekében.
Ilyenkor forduljunk szakemberhez
Ha a megakadás fél évnél tovább tart, ha beszéd közben az arc, a nyak vagy a váll izmai megfeszülnek (esetleg görcsbe rándulnak), ha a megakadásokkal együtt különös mozgások jelennek meg (például: kacsintás, vállrándítás, dobbantás), vagy a szótagok ismétlése a szókezdő hangok nyújtásába fordul (például: kkkkkutya), ha mindezek egyre gyakoribbá válnak és a gyermek feszültté válik a tünetektől, akkor mindenképpen érdemes logopédus, pszichológus és/vagy neurológus segítségét kérni.
Miért kell több szakember a diagnosztizáláshoz és a kezeléshez?
A válasz a dadogás okainak magyarázatában keresendő. Ez a mai napig kutatott és szakterületenként megosztó téma. Jelenlegi legjobb tudásunk szerint a dadogás a beszéd összerendezettségének és folyamatosságának zavara, amely a ritmus és az ütem felborulásában jelentkezik. Logopédiai értelemben egyfajta kommunikációs zavar, amely feltehetőleg a beszédfejlődés nehézségeire vezethető vissza. Orvosi értelemben a beszéd- és légzőizmok működésének akadozása, amely idegrendszeri zavarra vezethető vissza. Pszichológiai értelemben egyes lelki problémák speciális kifejeződése. Nehéz teljes egészében megragadni ezt a jelenséget, hiszen nem elég csak a beszéd sajátosságait (sebesség, frekvencia, görcsök hosszúsága és gyakorisága) szem előtt tartani, a személyiséget és a dadogást kiváltó okokat is figyelembe kell venni. Dr. Vékássy László gyógypedagógus, pszichológus szerint
A jelenség bonyolultságából fakadóan fontos a komplex terápia.
Mitől alakulhat ki?
Becslések szerint közel 70 millió embert érint a dadogás, ami a világ lakosságának 1%-a. Leggyakrabban 2–5 éves kor között kezdődik, és a fiúknál háromszor gyakrabban fordul elő, mint a lányoknál.
Érdekes, hogy a dadogás kialakulhat felnőttkorban is – testi lelki trauma, intenzívebb pszichés megrázkódtatás esetén, az arra genetikailag hajlamos személyeknél.
A dadogás beszédbeli tünetei között előfordulhat, hogy a szó egyes részei ismétlődnek meg (klónusos dadogás), vagy a dadogó személy nehézségbe ütközik egyes szavak kiejtésénél (tónusos dadogás), de ez a két jelenség együttesen is megjelenhet (tonoklónusos dadogás).
Terápiás lehetőségek
Egységes gyógymód nem létezik a dadogás ellen, azonban szerencsére számos terápia elérhető és segítséget nyújthat. Léteznek direkt terápiás eljárások, amelyek a megakadások kezelésére és a beszédmód megváltoztatására fókuszálnak, és indirekt módszerek, amelyek a beszédhez kapcsolódó pozitívabb viszony kialakítását és a beszéd könnyítését támogatják. A minél korábban megkezdett kezelésnek óriási jelentősége lehet, hiszen a beszédproblémához számos negatív élmény, frusztráció, szégyenérzet társulhat, amely még inkább fokozza a megakadásokat, és kihathathat az érintett hétköznapjaira, életminőségére. A logopédiai terápiák a beszédlégzésre, a beszédritmusra és a hangképzésre összpontosítanak. Nagyon hatékonyak lehetnek a pszichoterápiák, valamint az egyéb kiegészítő terápiák is, amelyek a beszédhez kapcsolódó pozitív élményeket erősítik (például: művészetterápiák, állatasszisztált terápiák, különféle sportok). Gyermekek esetében kiemelten fontos a segítségkérés, a mihamarabbi felismerés, a család támogatása, a türelem és az elfogadás.
GYERMEKPSZICHOLÓGIA – Születéstől egészen 6 éves korig
Félelem, hiszti, dackorszak, agresszivitás, veszekedés, válás, körömrágás, büntetés, testvérféltékenység. Az ezekhez hasonló kérdések sora végtelen – és ez így természetes! Hiszen a szülői szerepet is tanulni kell. Ehhez nyújt segítséget könyvünk, születéstől egészen 6 éves korig.