„Azt adom neki, amit szeret.” „Ez a kedvence.” „Csak ezt eszi meg” – mondja a karját széttárva sok jó szándékú szülő. Vajon miért zsákutca, ha ilyen választ adunk arra, hogy miért engedjük a gyermekünknek, hogy egészségtelen ételt egyen? Miért nem jó, ha kívánós kismamaként magunk eszünk ilyesmit? Kérdéseinkre Dr. Cseh Áron gasztroenterológus-gyermekorvos válaszolt.
Az első 1000 nap fontosságát nem lehet túlhangsúlyozni – mi ennek az oka?
Az első 1000 nap a fogantatástól a kisgyermek 2-3 éves koráig tartó időszakot jelenti, melynek kiemelt jelentősége van a későbbi egészség, az egészséges testsúly szempontjából. Ebben a korai időszakban sokat tehetünk számos felnőttkori népbetegség – az elhízás, a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek – megelőzéséért. Amennyiben ebben az időszakban valamilyen oknál fogva nem ideálisan alakul a gyermek súlya, azt később nehezebb helyrehozni.
Hasonló az összefüggés az első 1000 nap során kialakuló túlsúllyal is: ez szintén növeli az előbb felsorolt problémák kockázatát.
Az első 1000 nap része a méhen belüli élet is.
A várandósság időszakában már találkozik a magzat allergénekkel, toxikus anyagokkal, ezek mértéke befolyásolja a későbbi egészséget. Egy tudatosan táplálkozó kismama már a terhesség időszakában jó alapot adhat gyermekének. A születés módja is nagyban befolyásolja a bélflórát. A természetes szülés ideális, a baba ugyanis a szülőcsatornán áthaladva találkozik az édesanya tejsavbaktériumaival.
A mikrobiom nagyjából 3 éves korig épül és utána meglehetősen stabil marad.
A bélflóra szerepéről egyre többet hallunk, de nem tudunk róla eleget. Mit jelent a mikrobiom?
Ujjlenyomatunkhoz hasonlóan mindannyian teljesen egyedi bélflórával bírunk. Ennek az optimális állapota nagyon fontos. Egészséges körülmények között belső egyensúly jellemzi, melynek révén hatékonyan működik a szervezetünk.
Mit takar a bél-agy-mikrobiom tengely kifejezés?
Pavlov óta tudjuk, hogy az idegrendszer befolyásolja a bél működését, például a krónikus stressz határozottan képes előidézni a bélflóra egyensúlyának eltolódását. A bél és az agy között állandó kommunikáció zajlik, az emésztőrendszer nem csupán az étvágyat, az éhségérzetet szabályozza, hanem a hangulatra, az érzelmekre is hatással van. Oda-vissza hatnak egymásra: ha a két szerv közül az egyik megbetegszik, ha bármilyen zavar áll fenn, az a másikat is nagyban veszélyeztetheti.
Hogyan hat ránk mindez hosszú távon?
Zajlik az evolúció… A környezeti hatások is képesek genetikai változásokat okozni – átíródnak a génjeink, hiszen jelentős részben a táplálkozás révén vesszük fel a kapcsolatot a külvilággal, azáltal, ami a szervezetünkbe bejut.
Mire törekedjünk? Mit kerüljünk?
A cél a normális étkezés és a normális testsúly. Mindent elkerülni nem lehet, mindentől megóvni nem tudjuk a gyermekünket, de törekedjünk arra, hogy feldolgozott élelmiszerek helyett természetes forrásból készült ételek kerüljenek az asztalra. Minél közelebb áll természetes formájához a felhasznált alapanyag, annál jobb!
