A régi reklám szerint a (tehén)tej élet, erő, egészség. Valaha elengedhetetlennek tartották fogyasztását, különösen a fejlődésben levő szervezet számára. A régi tejkultuszban felnőtt generáció értetlenséggel vegyes aggodalommal áll a manapság egyre divatosabb reformtáplálkozási irányzatok előtt…
Szöveg: Károlyi Nati
Szakértő: Dr. Korausz Etelka gyermekgyógyász, Dr. Csoszánszki Noémi gasztroenterológus
Az új irányzatok közt szép számmal akadnak tejmentességet hirdetők is. Sokan hajlamosak a teljes kép ismerete nélkül is úri hóbortnak tartani az olyan szülők buzgóságát, akik szinte megszállottan vizsgálnak át minden receptet, élelmiszer csomagolás feliratot, nehogy akár egy kis mennyiségű tej is kerüljön szoptató kismama, vagy a már hozzátáplált totyogó menüjébe. Pedig egyes családoknál ez nem önként választott életmód, hanem kényszerhelyzet.
Tejallergia vagy tejcukor-érzékenység? Sok a félreértés a két fogalom körül. Mi is a különbség?
A tejcukor-érzékenység azt jelenti, hogy a szervezetben átmenetileg vagy tartósan nincs elegendő tejcukrot bontó enzim, vagyis laktáz – tisztázza dr. Korausz Etelka gyermekgyógyász. Ez a kórkép inkább felnőtt korban, vagy nagyobb gyerekeknél jellemző. Nem ritka, hogy egy bélflórát meggyengítő vírusos vagy bakteriális fertőzés után jön elő, majd idővel javul a helyzet. A tejallergia ezzel szemben az immunrendszer túlzott reakciója a tehéntejben jelenlévő fehérjére – magyarázza a doktornő.
Azonban csupán az esetek egy részében igazolódik be a gyanú. Ellentétben a tejcukorérzékenységgel, a tejfehérje allergia szinte mindig csecsemő és kisded korban jelentkezik, és az esetek döntő többségében el is múlik két-hároméves korra az immunrendszer erősödésével, érésével. Minél enyhébbek a tünetek, ez annál valószínűbb.
Mi válthatja ki?
Tejallergia gyanúja csak akkor merülhet fel, ha az adott gyermek találkozott már tejtermékkel valamilyen formában: kizárólag szoptatott baba az anyatejen keresztül is kaphat az édesanya által fogyasztott tejtermékek fehérje tartalmából. Néha még ez a közvetett fogyasztás is problémát okozhat. Ilyen esetekben a szoptató édesanyának szigorú tejmentes diétát kell tartania, gondosan odafigyelve a kész élelmiszerek minden összetevőjére. Tápszeres babáknál pedig át kell térni a speciális, tejmentes hidrolizált tápszerekre. Néhány baba szervezete anyatejen keresztül még jól tolerálja a tejfehérjét, de amikor a hozzátáplálás során közvetlenül is kap a tehéntejből, allergiásnak bizonyul.
A rossz hír, hogy bármi más is lehet allergén. A felnőttkori allergiáknak már csupán néhány százalékát okozza valamilyen táplálék.
Hogy lehet kimutatni?
Jelenleg az orvostudomány többféle eljárást is ismer az allergia diagnosztizálására. Ezek közül azonban egyik sem tévedhetetlen. A hozzánk forduló szülők általában nehezen fogadják el, hogy nem végzünk azonnal bőrpróbát vagy vértesztet.
A legmegbízhatóbb és legbiztonságosabb eljárásnak ilyen esetekben a megvonásos terhelést tekintjük – tájékoztat dr. Csoszánszki Noémi gasztroenterológus. – Vagyis kivezetjük a gyermek étrendjéből a gyanús táplálékfélét, és legalább három hétig tartani kell a diétát. Ha a megvonást követően a tünetek enyhülni látszanak, kórházi körülmények között, orvosi felügyelet mellett újra visszaadjuk az adott ételféleséget. A kórházi háttérre azért van szükség, mert nagyon ritkán ugyan, de előfordul, hogy olyan súlyos allergiás reakció jelentkezik, ami azonnali orvosi beavatkozást kíván. Ha nincs aggasztó tünet, 24 órás megfigyelés után haza lehet menni. Ha valóban a tej okozza a problémát, három héten belül számítunk a tünetek megjelenésére. Mivel a táplálékfélék között a leggyakoribb allergén a tej, elsőként mindig ezzel kezdjük a próbálkozást. Ha ezt kizárhatjuk, haladunk tovább az egyre ritkább allergének felé: Következik a tojás, a szója, az olajos magvak, a gabonák, majd a tenger gyümölcsei – mutatja be a kivizsgálás menetét a doktornő.
Meg lehet előzni?
Történtek kísérletek, melyek azt vizsgálták, vajon csökkenti-e az allergia későbbi kialakulását a babánál, ha az édesanya a várandósság illetve a szülést követő első hónapokban mellőzi a tejtermékek fogyasztását. Nem igazolódott be a feltételezés, ezért a mai szakmai ajánlás az, hogy diétázni csak akkor érdemes, ha konkrét tünetet produkál a gyermek. A legújabb kutatások arra hajlanak, hogy a korai, kis mennyiségben való bevezetés növelheti is a védelmet – számol be az eredményekről dr. Korausz Etelka. Korábban azt feltételeztük, hogy az a szerencsés, ha minél később találkozik tejjel a csecsemő. Mára ez megdőlni látszik – avat be a legújabb fejleményekbe dr. Csoszánszki Noémi. – Ezzel együtt továbbra is azt valljuk, hogy az anyatejnek védő funkciója lehet többek között a táplálékallergiákkal szemben is. Szerencsés, ha már az anyatejen keresztül megismerkedhet a tehéntejfehérjével a baba, majd ha csak lehet, szoptatás mellett kóstolgassa majd közvetlenül is a tejtermékeket, ha eljön az ideje.
Hozzátáplálás – különszámunk minden fontos kérdésre választ ad a hozzátáplálással kapcsolatban
