Valljuk be: nem csak rózsaszín felhőkből áll a várandósság és az anyává válás. Erről is tabuk nélkül szeretnénk írni, ezért a szép pillanatok mellett a hullámvölgyekről is beszámolunk most.
Szerző: Anyukaland
Az anyává válás nem a szüléssel kezdődik. Lelki folyamata már akkor megfogan, amikor a gyermek iránti vágy feltámad a nőben. A várandóssággal és a szüléssel együtt persze nemcsak a nőből lesz édesanya, hanem a férfiből is édesapa.
A terhesség kiderülésekor, az első pozitív tesztnél biztosan mindenféle gondolat kavarog a fejünkben, hiszen addig ismeretlen terepre érünk. Persze gyermekkorunktól kezdve szüleinktől látjuk és részben el is tanuljuk a szülőséget, de ez nem minden. Az út az anyává váláshoz hosszú, gyönyörű élményekkel teli, de egyben rengeteg
kihívással is jár. Talán nem is lehet felkészülni rá, de arra igen, hogy az úton felmerülő akadályokat hogyan lehet leküzdeni, és az ebből tanultakat jól hasznosítani.
A kételyek és az aggodalmak a bizonytalanságból fakadnak, de igenis, fel lehet nőni a feladathoz, hogy helytállhassunk új szerepünkben!
Első trimeszter
Kezdjük az elején. Az első trimeszterben még nagy a bizonytalanság és a félelem, hogy minden rendben alakuljon a terhességgel. Kezdetben csak a hozzánk legközelebb álló emberekkel osszuk meg a nagy hírt. Beszélgessünk anyukánkkal, legjobb barátnőnkkel, hogy ők hogyan élték meg a várandósságuk első szakaszát. A párunkkal is osszuk meg a félelmeinket, gondolatainkat, és mi is hallgassuk meg őt! Fontosak ilyenkor a mély és őszinte beszélgetések, hiszen a párunk van velünk és vele együtt készülünk a szülőségre.
A terhesgondozás során bátran kérdezzük a gondozó szakszemélyzetet (orvos, szülésznő, védőnő, háziorvos)!
Második trimeszter
A második trimeszterben nyugalom járja át a babavárás heteit. Túl vagyunk az első vizsgálatokon, ekkorra jó eséllyel elmúlnak a reggeli rosszulléteink, és a pocakunk növekedni kezd, a magzatunk mocorog, így már „kézzelfogható” ténnyé válik a várandósságunk. Ebben az időszakban indul meg a fészekrakó ösztön; elkezdjük kicsinosítani a babaszobát, beszerzünk egy-két apróságot a babának. Azonban az is előfordulhat, hogy mégsem a legjobban éljük meg ezt az időszakot és a testünk változásait, amelyek együtt járnak a várandóssággal. De ez is egy teljesen normális reakció, nehéz lehet elfogadnunk a testünk viszonylag gyors átalakulását, és azt, hogy erre a változásra nincs ráhatásunk.
Amennyiben megterhelőbb számunkra ez a periódus, csináljunk olyan dolgokat, amelyek során önmagunkhoz tudunk kapcsolódni. Hallgassunk olyan zenét, ami megnyugtat, legyen az klasszikus muzsika vagy „zúzós” rock! Meditáljunk, ha épp ez nyugtat meg. Sétáljunk nagyokat! Jógázzunk! Ha ezek a dolgok nem segítenek eléggé, keressünk egy szakembert, egy coach-ot, aki speciálisan az anyává válással foglalkozik, és folyamatában tudja oldani a bennünk lévő görcsöket! Ez nagyon fontos ahhoz, hogy anyaként magabiztosabbak lehessünk és jobban érezhessük magunkat.
Harmadik trimeszter
A harmadik trimeszter során az izgalmunk fokozódik, elképzeljük, hogy milyen élet vár ránk, ha már nem csak ketten leszünk. Egyszerre foghat el minket aggodalom és öröm a szülés gondolatától. Lehet bennünk félelem a fájdalomtól, és amiatt is, hogy minden rendben legyen a szülés körül, közben pedig boldogság járhat át, hogy hamarosan a kezünkben tarthatjuk a kisbabánkat.
Ha van lehetőségünk, menjünk el előzetes szülőszobalátogatásra oda, ahol szülni fogunk, hiszen a mostani szülészeti változások miatt a helyismeret még inkább fontos a pszichés felkészülés támogatásához. Válasszunk nekünk megfelelő szülésfelkészítőt, készüljünk fel egészségügyi, testi, lelki és mentális oldalról is!
Szülés után
A szülés utáni „hormonhullámvasút” miatt sokszor érezhetjük úgy, hogy mélypontra kerültünk, ugyanakkor sok sok boldog, ép ésszel felfoghatatlan, szeretetteli történés is kitölti majd a mindennapjainkat. Gyorssegélyként beválhat például a Megerősítő Morzsák kártyalapjainak alkalmazása. Mindemellett ebben az időszakban, a baba születése után is beszélgessünk sokat a párunkkal, osszuk meg vele a gondolatainkat és hallgassuk meg őt. Gondoljunk bele: ez nem csak nekünk, de neki is óriási változás, amin velünk együtt megy keresztül. Tudni kell, hogy a kavargó érzelmek és gondolatok teljesen rendben levőek.
Szülők lettünk! – Segítség a fogamzástól négyéves korig
