A híres mondás, mely szerint egy gyermek felneveléséhez egy falu kell, hatványozottan igaz egy ételallergiával diagnosztizált gyermekre. Sőt, gyakorlatilag létkérdés lehet egy súlyos ételallergiás, anafilaxiás gyermek esetében.
Szerző: Csizmazia Szonja
Az egész országot megrázta a hír, amikor két évvel ezelőtt januárban egy 7 éves kisfiú iskolai születésnapozáskor törökmogyorót tartalmazó terméket fogyasztott, majd súlyos allergiás reakció következtében néhány órán belül életét vesztette. A társadalom nagy része talán csak ekkor találkozott először az anafilaxia súlyosságú ételallergia tényével, vagyis azzal, hogy a mások számára hétköznapinak számító ételek akár halálos kimenetelű allergiás reakciót is okozhatnak az erre érzékenyeknél.
Fontos lépések
Évek óta létezik egy csoport, amit mogyoróallergiások és anafilaxiások alakítottak, saját jogon vagy gyermekük jogán érintett felnőtteket tömörítve az egyik legnépszerűbb közösségi oldalon. Leírthatatlan érzés az, amikor érintettként olyan tragikus esetről hall egy szülő, amilyen a kisfiú értelmetlen halála volt! A kezdeti sokk után, a külföldi példákból okulva a csoport azonnal reagált, és munkacsoporttá, mozgalommá szerveződött.
Az, hogy Magyarországon is dokumentálták az első ilyen esetet, számos rendszerbeli hiányosságra hívta fel a figyelmet. Ezeket megszüntetni létkérdés. Így a munkacsoport először az egyes önkormányzatok, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma segítségét kérte. Megkezdődött a párbeszéd a legnagyobb magyarországi közétkeztető céggel, oktatóanyag készül a szülők és a pedagógusok számára, és tervben van egy érzékenyítő program is, amely a lakosság szélesebb körét célozza.
A kulcs: a biztonsági háló
Láthatatlan betegségről lévén szó, soha nem tudhatjuk, hogy ki érintett. Ezért fontos, hogy az ismerten súlyos allergiával élő gyermekről és felnőttekről az általuk látogatott közösségek tudják, hogy ők több figyelmet igényelnek.
Sarkalatos pont az is, hogy mi kerül a gyermek bőrére, szervezetébe – akár gyógyszer, kozmetikum, érintés, közös eszköz használata vagy épp puszi által.
A súlyos allergiás gyermeket nevelő szülők napjainak nagy részét a veszélyforrások feltérképezése és minimalizálása teszi ki, de amint a gyermek közösségbe kerül, világossá válik, hogy ez a feladat egyedül kivitelezhetetlen. Be kell vonni az óvodai csoportot, majd az osztályközösséget, ideértve a szülőket, a teljes intézményt, a gyermekkel külön foglalkozáson kapcsolatba kerülőket, és a lehető legkisebbre csökkenteni annak az esélyét, hogy a gyermek az allergénnel találkozzon. Fontos tudni, hogy a veszélyforrás sohasem csökkenthető nullára (pl. a tej és tojás, bár egyre több gyermeknél okozhat anafilaxia súlyosságú reakciót, nem kivehető a közétkeztetésből).
Prevenció, prevenció, prevenció
A munkacsoport célja – azonfelül, hogy a már ismert allergiás gyermekek vész esetén megfelelő ellátást kapjanak –, hogy az aluldiagnosztizált, vagy az első súlyos reakciót közintézményben elszenvedő gyermekek is maradandó károsodás nélkül tudjanak felépülni egy súlyos reakciót követően.
Nem egy külföldi példa van arra, hogy például egy tinédzser életét a vele lévő barátja mentette meg, mert tudta, mit kell tennie egy allergiás reakció esetén!
A munkacsoport EMMI-vel közös munkájának gyümölcse lesz a közintézményekben dolgozók szakszerű felkészítse, ahogyan ez a diabéteszes gyermekek esetében is megtörtént, hiszen az ő biztonságukat már garantálja a köznevelési törvény.
Ezek a változások sok esetben felháborodást váltanak ki a kevesebb empátiával rendelkezők, illetve a hagyományokat közös étkezések formájában őrzők körében, de nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy nem összevethető egy elmaradt csoport-születésnap vagy farsangi fánkozás iránti szívfájdalom egy gyermek életének védelmével. És az sem megoldás, hogy az érintett gyermeket minden évben, minden közös programból kizárjanak.
Szintén érdemes szem előtt tartani, hogy ha valaki évtizedekig biztonsággal fogyasztott egy allergént, az még nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben súlyos allergiás reakciót okozhat nála. Éppen ezért egyre több közintézmény és vendéglátóegység is felszereli az elsősegélycsomagját adrenalin autoinjektorral, ami szintén remek előrelépést jelent.
Új eredmény: dió-, mogyoró- és szezámstop
Tavaly szeptembertől kiiktatta az ételekből a dióféléket, a földimogyorót és a szezámmagot az egyik legnagyobb hazai közétkeztető. A döntés annak hatására született, hogy az AllerGéniusz Egyesület 2022 januárjában több, a közétkeztetés megreformálásra vonatkozó javaslattal is előállt az év eleji, allergiás anafilaxiás sokk következtében bekövetkezett haláleset miatt.
Hozzátáplálás – különszámunk minden fontos kérdésre választ ad a hozzátáplálással kapcsolatban
Mit, mikor és hogyan? Miből tudhatjuk, hogy babánk készen áll a hozzátáplálásra? Milyen ételt mikor vezessünk be? Hogyan növelhetjük a szilárd táplálék mennyiségét? Milyen alapanyagokból készüljön a bébiétel? Milyen ételek, alapanyagok vannak tiltólistán, és meddig? Mit kell tudni a falatkás táplálásról, a BLW-ről? Melyek a leggyakoribb allergének és mik lehetnek az allergia jelei? Hogyan vezethetjük be babánk étrendjébe a tehéntejet, a tojást, a glutént? Mit tegyünk, ha a baba játszik az étellel? Mit tehetünk, ha válogatós a gyermekünk? Hogyan előzhetjük meg a félrenyelést? Meddig kapjon anyatejet a kicsi? +55 Recept!
