Az élményalapú tanulás felkapott, sokat használt kifejezés, ami mögött tudományos kutatások, és ami még fontosabb: élő példák állnak. Képzőként és oktatóként napi szinten használom ezt a pedagógiai eljárást. De pontosan miről is van szó?
Szerző: Földi Barbara élményalapú oktatástervező, társadalmi vállalkozó
Mit jelent az élményalapú tanulás?
Ez egy olyan nem formális oktatási módszer, ami tulajdonképpen a gyerekek kezdeti tanulási mintáját modellezi le. Hogy az milyen? A kicsik az első években a szó hagyományos értelmében nem tanulnak, hanem tapasztalati úton sajátítanak el új tudást. Azzal fejlődnek, hogy mindig új és újabb területen próbálják ki magukat. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy például felül a gyermek, ül pár másodpercig, majd eldől. De már van benyomása arról, milyen dolog más szemszögből látni a világot. Legközelebb, ha felül, valószínűleg megint eldől, de harmadjára talán már megtámasztja magát a kezével és ezáltal újabb tapasztaláshoz, élményhez jut. Pontosan ilyen módon tanulnak nyelveket a két- vagy többnyelvű családban élő gyerekek is.
Flow, nap mint nap
Ha játékot választunk, akkor érdemes olyat, ami arra motiválja a gyerekeket, hogy mindig újabb és újabb megoldási, tapasztalatszerzési lehetőségeket keressenek. A játék akkor jó, ha mindig tud újat mutatni, időtálló és felkelti az érdeklődést, cselekvésre ösztönöz. Fontos megjegyezni, hogy az élményt, a játékélményt nem a játék tárgyi mivolta adja, tehát nem a játékok mennyiségére, hanem milyenségére és minőségére érdemes hangsúlyt helyezni. A gyerekeknek az együtt töltött idő és az együtt játszás adja meg azt az élményt, ami által tanulnak és fejlődnek. A közös időtöltés fontosságát nem kell ecsetelni, hiszen mindenki tisztában van vele – ki-ki akár saját gyerekkorából is emlékezhet a legkedvesebb örömteli, játékos pillanatokra. Felnőttként nekünk is úgy nyújt élményt a játék, ha olyasvalamivel tudunk játszani, ami kedves számunkra. Aki régen nem játszott már és régen nem élte meg ezt a fajta önfeledt időtöltést, annak kis idejébe telhet, amíg „beleengedi magát”.
A flow-élmény, amit Csíkszentmihályi Mihály pszichológus is leírt, pontosan az, amit a gyerekeink nap mint nap megélnek. Mi, felnőttek csak kutatjuk ezt az érzést, hogy olykor (utólag) tudatosítsuk és elcsípjük a pillanatot.
Röviden a flow-ról
A flow olyan tudatállapot, melynek során teljesen elmerülünk, örömmel feloldódunk abban, amit éppen csinálunk. Csíkszentmihályi Mihály (1934–2021) magyar származású amerikai pszichológus szerint jellemző a flow-állapotra például az erős fókuszáltság, az öntudatosság tudatos észlelésének, az éntudatnak a megszűnése, az időérzék elvesztése, a „jelenben levés” és a tevékenységgel való azonosulás. A flow, vagyis az „áramlat” elnevezés onnan származik, hogy Csíkszentmihályi 1975-ben számos interjút készített az adott témával kapcsolatban, melyek alanyai olyannak írták le ezt a fajta élményt, mintha vízen sodródnának. A flow-élményhez nem szükséges mindegyik jellemzőnek teljesülnie.
Emlékezetes közös pillanatok
Ha szülőként szeretnénk gyakorolni az élménypedagógiát, akkor először mindig magára a cselekedetre/cselekvésre figyeljünk, és utána hagyjunk időt a reflexióra, az önreflexióra. Beszéljük meg a gyermekünkkel, mi történt, mi volt az adott tevékenységben jó, fontos. Bármi lehet élmény, például egy közös kirándulás vagy játszóterezés is. A lényeg, hogy utólag kiemeljük belőle a tanulási pontokat. Már egészen kicsi korban el lehet kezdeni: „Mi az, amit szerettél ebben? Mi volt neked nehéz?” Figyeljünk arra, hogy gyermekünk életkorának megfelelően tegyük fel a kérdést, és engedjük, hogy meséljen (ha van kedve). Van olyan gyermek, aki könnyebben fejezi ki magát vizuálisan – tegyünk elé papírt, ceruzát. Rengeteg módja lehet az élményfeldolgozásnak; kísérletezzünk bátran és találjuk meg azt, amelyik a legmegfelelőbb és legkényelmesebb.
Az élményeink tapasztalásokká válnak, beépülnek mindennapjainkba és szolgálják az életünket. Tegyük élménnyé a játékot gyermekeink és a magunk számára is azzal, hogy olyan játékokat választunk, amelyek az együtt töltött időt varázsossá, igazán emlékezetessé tehetik!
Gyerekbarát kirándulások 1.rész – 252 gyerekbarát kirándulási tipp, hazai úti célok régiónként, közel 100 oldalon!
Webshop
Gyerekbarát kirándulások 2.rész – 250 ÚJ gyerekbarát kirándulási tipp
Ez a könyv korábbi, nagy sikert aratott Gyerekbarát kirándulások 1. kiadványunk folytatása. Fedezzétek fel együtt Magyarország legjobb családbarát kirándulóhelyeit! Kiadványunk több mint 250 tippel segít, hogy könnyedén találjatok izgalmas, mégis kisgyerek-kompatibilis úti célt. Parkolás, játszóterek, mosdó, kutyabarát helyek, babakocsis útvonalak – minden fontos infó ikonokkal jelölve egy helyen, hogy a stresszmentesen tölthessétek a közös időt.
