Egy japán szakot végzett magyar lány, Alíz ösztöndíjjal érkezik a felkelő nap országába, majd rátalál a szerelem… és ott lesz belőle édesanya. A történet folytatását olvashatjátok.
Szerző: Szabó Hajnalka
– Milyen tapasztalataid vannak a szülési utáni ellátásról?
Egy mondatban összefoglalva: igazi kismama-wellness 5 napig, amit az utolsó napon egy ünnepi ebéd koronázott meg. Ezenkívül sokat segítettek a baba körül, és abban, hogy mit hogyan kell csinálni. Többször is kaptunk mellmasszázst, hogy könnyebben beinduljon a tejtermelődés. Volt beszélgetés a gyermekgondozásról, csináltak tesztet a terhesség utáni depresszió felmérésére, de később, szülés után 1 hónappal is.
Az én klinikám emellett nagyon szoptatáspárti volt, és el is mondták, hogy nem fognak rögtön tápszert adni a babának, ha nem tud egyből ügyesen szopizni. Ettől függetlenül naponta kétszer bejöttek megnézni a szoptatást, és segítettek, javítgattak, tanácsoltak, sőt külön kérésre megtanítottak büfiztetni is, mert mint kiderült, a japán babáknak más a gyomruk, és náluk nem jön vissza úgy a tej, mint az európai babáknál.
– A japán kultúra sok szempontból egészen más, mint az európai. Milyen meglepő szokásokkal találkoztál?
Ott kezdődik, hogy a japánok például nem 9, hanem 10 hónapnak számolják a terhességet.
Ami további nagyon fontos különbség a nyugati kultúrához képest, az együtt alvás és az éjszakai szoptatás.
Ez itt nem is kérdés.
Ima a könnyű szülésért
A terhesség alatt a legérdekesebb szokás az úgynevezett „kutya napja”. Ilyen minden hónapban van, akár többször is, ezek meghatározott szerencsés napok, amikor érdemes a biztonságos, könnyű szülésért imádkozni. Mivel Japánban a két legfontosabb vallás a buddhizmus és a korábban meghonosodott animista vallás, a sintoizmus, így amikor a biztonságos szülésért imádkoznak, akkor ezt buddhista templomban vagy sintó szentélyben teszik.
Névadás a 7. napon
A klinikán, a Soma csuklójára és bokájára erősített gumiszalagon például az én nevem szerepelt. Ez egyébként nem azt jelenti, hogy nem gondolkodnak előre a baba nevén. Van több lehetséges név is, és amikor meglátják az újszülöttet, vagy miután eltöltöttek vele egy kis időt, utána választják ki a hozzá leginkább illőt.
A 100. napon
A gyermek születését követő 31. nap is fontos, hiszen ekkor kell megejteni az első szentély- vagy templomlátogatást: ekkor mutatják be a babát Buddhának vagy az isteneknek. Szintén kiemelt jelentőségű a születést követő 100. nap, az úgy nevezett „okuizome”, vagyis szó szerint „az evés kezdete”, amikor a babát jelképesen minden földi jóval megkínálják.
– Mesélnél arról, hogy milyenek most, 2021-ben a hétköznapjaitok?
Japánban nem voltak olyan szigorú intézkedések a koronavírus-járvány alatt, mint Magyarországon. Itt vidéken pedig még kevesebbet lehetett érezni az egészből. Hordunk maszkot, de nem kötelező, én például nem teszem fel, ha a környéken sétálunk, csak akkor, ha bemegyünk valahová. Mi még mindig nem vagyunk beoltva, de remélni tudom, hogy még az ősszel be leszünk. Mivel Soma nemsokára betölti a második évét, hamarosan gondolkodóba eshetünk, hogy milyen és melyik japán bölcsit válasszuk számára.
Írásunk első részét itt olvashatod:
