Nem akármilyen otthon szülésről van szó, mert egy HelloBaby!-baba érkezésének történetét olvashatjátok. A magazinunk címlapjait tervező és grafikai arculatát alakító Szántó Míra második gyermekéét.
Szerző: Pákhné Fekete Alexandra
A döntéshez vezető útról, valamint a közösen megélt csodáról kérdezzük őt.
Míra első gyermekét a lehetőségekhez mérten szelíden és minimális beavatkozással, de kórházban
szülte meg. A kistestvér már otthon jött a világra.
Különleges nevet adtatok a második kislányotoknak. Van a névnek a szép hangzásán kívül
jelentősége?
– Szaffi Hanga neve számomra Bölcs Hangot jelent. Szófia a bölcsesség Istennője a görög
mitológiában, Hanga pedig egy gyönyörű, erős mezei növényre utal, mely magában hordja a
varázslatos magyar szót, a hangot, a teremtő erőt.
Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örved az otthon szülés. Ti miért ezt az utat
választottátok?
– Úgy tudom, sokszor azok döntenek emellett, akiknek az előző szülésélményük valami miatt negatív
volt. Nálunk pont ellenkezőleg: pozitív kórházi szülés után vártuk második lányunkat. A
várandósság során azonban nem sikerült elérni, hogy a választott orvos és szülésznő egyazon
intézményben kísérjen bennünket. Konzultáltam az orvosommal, hogy miképpen tudunk több időt
hagyni magunknak, ha ismét a magzatvíz elfolyásával indul a szülés.
Végül a 30. hét után kerestem meg a bábapraxist.
A férjed végig melletted állt a döntésedben?
– Először szinte sokkot kapott az ötlettől! Ma már tudom, hogy a kezdeti ijedtség az ismeretlentől
való természetes félelem miatt volt. Végül az segített, hogy megértette és elfogadta: én fogok
szülni, az ő dolga az, hogy a döntésemben támogasson.
Az első szülésednél, a kórházban „időre” kellett szülnöd. Az otthon szülésnél sikerült-e
megúszni a sürgetést?
– Szeptember 18-án reggel éreztem egy kis folydogálást, konzultáltam a bábánkkal és együtt
figyeltük tovább a folyamatot. Este lefeküdtem a nagyobb lányunk, Maja mellé, hallgattam a
hipnoszülésre való felkészítő relaxációt, majd 10 óra körül éreztem, hogy Szaffi döntött:
megszületik.
Visszagondolva, hogyan élted meg otthon a vajúdást?
– A vajúdásom gyönyörű volt, a kórházi, oxitocinnal támogatott fájásokhoz képest ezt inkább csak
„fájdogálás”-nak éreztem. A férjemmel nyugodt, mosolygós légkörben telt az idő. Éjfél körül
beszéltem a bábákkal, akik rögtön elindultak hozzám, én pedig vettem egy forró fürdőt, ami vagy
túl forró volt, vagy túl sokáig maradtam benne, mert a szívhang ellenőrzésekor magas értéket
mértek a bábák.
20 percet kaptunk, hogy normalizálódjon a frekvencia, különben irány a kórház.
Már megint a stopperóra! – éreztem, de a férjemmel való nyugodt összebújás, önhipnózis és éneklés
után Szaffi szívhangja normalizálódott. Bábám ragyogó mosolyából erőt merítettem, és bár már alig
álltam a lábamon a fáradtságtól, hajnalra eltűnt a méhszáj.
Folytatás következik…!
A témában ajánljuk még:
