Sajnos, mostanában újra sokat hallhatunk a szamárköhögésről – mely ellen Magyarországon egyébként már 1954 óta kötelező védőoltást kapunk. Az első szamárköhögés-járványt még a 16. században jegyezték le, és 1906-ban fedezték fel a betegséget okozó Bordetella pertussis baktériumot. Dr. Rácz Gabriella csecsemő- és gyermekgyógyásszal beszélgettünk a jelenlegi helyzetről, és ami a legfontosabb: a prevencióról.
Szerző: Szále Kata mentálhigiénés szakember, újságíró
Kiket veszélyeztet leginkább ez a betegség?
Az oltatlan csecsemőket, illetve az olyan, egy, maximum két oltáson átesett babákat, akiknél még nem alakult ki az ellenanyag-védelem. Ehhez körülbelül 6 hétnek kell eltelnie az oltást követően – legkorábban tehát úgy 4 hónaposan korban kezdődik az oltás nyújtotta védelem. Rajtuk kívül veszélyeztetettek a 65 évnél idősebbek, illetve a krónikus betegségben szenvedők, akik jobban ki vannak téve a fertőzéseknek, vagy akik nem olthatóak (pl. gyógykezelés miatt).
Mikor kapják a gyermekek a védőoltást?
A kicsiknél 2, 3, 4 és 18 hónaposan kerül sor a kötelező oltások sorában a szamárköhögés elleni vakcina beadására, emlékeztető oltásra pedig 6 éves korban, illetve később az iskolában.
Ezért fontos tudni, hogy az oltottak is elkaphatják a betegséget, de a lefolyása nem olyan súlyos, és főképp: nem végzetes (a rizikócsoportokhoz tartozókat kivéve).Azonban sajnos, hordozókká válhatnak.
A legégetőbb kérdés: hogyan óvhatjuk meg a csecsemőket ettől a számukra potenciálisan halálos betegségtől?
Rendelkezésre állnak olyan oltóanyagok, amelyek biztonsággal adhatóak a várandósság időszakában. Célszerű az édesanyának a harmadik trimeszterben, a szüléstől legalább 6 hetet visszaszámolva felvennie az oltást, így biztosan kialakul az immunválasz, és a méhlepényen keresztül a babához is eljut, védve őt az első hetekben. Ezenkívül védelmet nyújt az anyatej is (bármilyen formában: szopizással vagy lefejve), ami által szintén ellenanyagok jutnak baba szervezetébe.
Mit tehet még a megelőzés érdekében a család, ahová újszülött érkezik?
Érdemes alkalmazni a „fészek-programot”. Ez azt jelenti, hogy azoknak a felnőtteknek, akik a csecsemő közvetlen környezetében többször megfordulnak, szintén fontos beoltatniuk magukat. Ide tartozhatnak az apuka mellett a nagyszülők, nagynénik, és mások is, aki besegítenek, részt vesznek a kicsi gondozásában.
Mivel a bölcsis, ovis testvérek szintén hazavihhetnek betegséget; akár a nagy testvér(ek) pár hetes otthon tartása is célszerű lehet az újszülött mellett. Fontos a gyermekorvos segítségét is kérni, különösen, ha például koraszülött a baba, akinek a légutai eleve sérülékenyebbek lehetnek.
Mit érdemes tudni a szamárköhögésről? Milyen a lefolyása?
A Bordetella pertussis cseppfertőzéssel terjedő baktérium, ami azt jelenti, hogy jól reagál az antibiotikum-kezelésre. Kezdetben azonban nehéz diagnosztizálni, mert az első időszakában nagyon hasonlít bármilyen felső légúti megbetegedéshez. Ebben a fázisban az apnoe, a légzéskimaradás lehet végzetes a babáknál. A második szakaszban kínzó köhögésrohamok jelentkeznek, melyek között igen nehezített a légvétel. A köhögési rohamokat hányás is követheti. Ebben a szakaszban már jól diagnosztizálható a betegség. Hetekig is eltarthat ez a periódus. Jó tudni, hogy a tünetek megjelenése utáni első 3 hétben fontos elkezdeni az antibiotikum szedését – ezért is lényeges időben orvoshoz fordulni. Nevét – Whooping cough – az e fázisban jellemző, szamárbőgésre emlékeztető belégzési hangról kapta ez a betegség. A harmadik szakaszban, ami szintén hosszan, több hétig/hónapig eltarthat, már jellemzően kevesebb a köhögőroham. Előfordul, hogy a betegség atípusosan jelentkezik nagyobb gyermekeknél (az átoltottság miatt), és elhúzódó köhögés formájában mutatkozik, amikor is könnyen összetéveszthető más légúti betegséggel, például akár koronavírus okozta köhögéssel.
Gyermekbetegségek A-tól Z-ig – minden fontos tudnivaló egy helyen a szülők és a családok számára
