Sokaknak nem egyértelmű, hogy van-e különbség a laktózintolerancia és a tejfehérje allergia között, és ha van, akkor mi. Lássuk, hogy is van ez, ki, mire lehet érzékeny? És vajon értelmes dolog-e, ha a szoptató anya nem iszik tehéntejet? Dr. Tőzsér Berta orvos ezeket a gyakori kérdéseket és félreértéseket igyekszik tisztázni.
Szerző: dr. Tőzsér Berta orvos, szoptatási szaktanácsadó IBCLC
Minden emlős teje tartalmaz fehérjéket, szénhidrátokat, zsírokat, ásványi anyagokat, vitaminokat, immunanyagokat, sőt, élő sejteket is. A felsorolt anyagok összetétele azonban jelentősen eltér a különböző fajok esetében. A fehérjéket legnagyobb mennyiségen a kazeinek és a laktalbuminok képviselik. A szénhidrátokat pedig a laktóz, ami egy egyszerű diszacharid, azaz két molekulából (glükózból és galaktózból) álló szénhidrát.
A kazeinnek több fajtája is van. Másfajta kazein van az ember tejében és más a tehén tejében. Erre a kazeinre szoktak allergiásak lenni egyre többen. Már egészen pici csecsemő korban is jelentkezhet ez az allergia akkor is, ha hat hónapig nem is kap mást, mint az édesanyja tejét, amiben elvileg nincs a bociknak való tejben lévő kazeinből? Ez úgy lehetséges, hogy az édesanya által elfogyasztott tej fehérjéi kis mennyiségben ugyan, de megjelennek az anya tejében.
Ha tápszert is kap a baba, nem árt, ha tudjuk, hogy a tápszer nem női tejből, hanem tehéntejből készül.
Vannak hipoallergén (HA) tápszerek is, és sok kisbabának már az is elég, ha ilyen tápszerre váltunk. De vannak olyanok, akiknek olyan mértékű az allergiájuk, hogy muszáj olyan tápszert kapniuk, amiben a tejfehérjét elemi összetevőire bontották és így az már nem allergizál (ez nem azonos a hipoallergénnél), vagy pedig szója alapú tápszerre lesz szükségük. Itt jegyzem meg, hogy sajnos tejfehérje allergiások között sokan vannak, akik a szójára is allergiásak.
Az allergia tünetei
A leggyakoribb, hogy száraz, hámló, viszkető ekcémás foltok jelennek meg a bőrön. Van kisbaba, akinél véres széklet képében jelentkezik az allergia, van akinél nagy mennyiségű bukásban, a súly gyarapodásának elmaradásában, állandóan visszatérő felső légúti hurutban, középfülgyulladások képében, nyugtalan alvással.
Gyanú esetén érdemes legalább két hétig kerülni a tehéntej mindenféle formáját. Ha az anya szoptat még, akkor neki sem szabad enni semmit, amiben tejfehérje fordulhat elő. Ez első körben nagyon nehéz, mert megnézve az apróbetűs az összetevőket, szinte alig találunk az élelmiszerek között terméket, amiben ne lenne teljes tej, tejsavó, tejpor, tejfehérje hidrolizátum. Ki gondolná például, hogy a McDonald’s sült krumpli sem mentes a tejtől? Márpedig allergia esetén nagyon fontos, hogy ezeket teljesen kiiktassuk az étrendünkből. Ha egyértelmű javulás észlelhető, még ha minimális is, akkor érdemes tovább folytatni a diétát. Sok gyerek jól betartott diéta esetén hároméves korára kinövi az allergiát.
Mi a helyzet a tejcukorral?
A laktózintolerancia két leggyakoribb formája az, amikor valamilyen bélgyulladás miatt alakul ki átmenetileg a laktózt bontó enzim, a laktáz hiánya, illetve amikor valakinek felnőtt korára egyszerűen olyan alacsony szintre csökken ennek az enzimnek a termelődése, hogy mindig tüneteket észlel magán bizonyos mennyiségű tej elfogyasztása után.
A laktáz enzim a vékonybél bolyhain, azaz a táplálékkal érintkező felszínen van. Ha egy vírusos, vagy bakteriális eredetű gyulladás tönkre teszi a bélbolyhokat, akkor átmenetileg nem tudjuk megemészteni a tejcukrot, azaz a laktózt. Ilyenkor az erjedni kezd és puffadást, hasfájást (tipikus a köldök körüli fájdalom) és hasmenést okozhat. Érdemes ilyenkor is tejmentes diétát tartani, hogy ne gyötörjenek bennünket feleslegesen ezek a tünetek, amíg a bélbolyhok regenerálódnak.
Ha azonban egy felnőttnek “világ életében” gondot okozott egy pohár tej, akkor érdemes kivizsgáltatni, hogy valóban laktózintoleranciáról van-e szó. Ezt az úgynevezett hidrogén kilégzéses teszt segítségével lehet megállapítani.
Miért nőjük ki a tejcukorbontás képességét?
Hogyan lehetséges az, hogy csecsemőként még képesek vagyunk bontani a laktózt, felnőttként pedig már nem mindenki? Az ősemberek korában addig ivott valaki tejet, amíg gyerek volt. Onnantól, hogy 4-7 éves korában elválasztódott, többet már semmilyen állat tejét nem itta. Így már logikus, hiszen a bélrendszerünkben nem volt tovább szükség a laktózt bontó enzimre. Ha valakinek “csak” laktózintoleranciája van, és nem szeretné a tejet elhagyni, akkor vagy laktózmentes tejet ihat, vagy az orvosával felírathat laktázt tartalmazó tablettát, amit fél órával a tervezett tejes étkezés előtt bevesz. Végül hadd válaszoljak a címben feltett kérdésre: vajon nyugodtan ihat-e laktózmentes tejet az, aki allergiás a tejfehérjére? A válasz: nem. Mert neki nem a laktózzal van gondja, a tejcukorral, hanem a tejfehérjére allergiás. A tejfehérje pedig jelen van a legkisebb tejet vagy annak származékát tartalmazó ételekben, és a legfeldolgozottabb formájában is súlyos allergiás reakciót válhat ki az arra érzékeny emberen, kisbabán.
