Milyen különféle rítusokat alkalmaznak világszerte a gyermekágy időszakában? Olyan felépülést segítő módszerekről olvashattok, melyek a mi kultúránkban ismeretlenek.
Csörgő Andrea perinatális szaktanácsadó interjúja
Ugyanakkor vannak közöttük olyanok is, amelyek a hagyományos magyar népi kultúrából ismerősek lehetnek. Noll A. Nandu bábával beszélgettünk arról, hogy milyen hatásokat és eredményeket tulajdonítanak ezeknek a praktikáknak.
Csontkovácsolás, masszázs és haskötés
A szülést követő hónapokban a nők gyakran számolnak be derék- és hátpanaszokról, olykor a szeméremcsont fájdalma okoz nehéz pillanatokat. A legtöbb orvos nem tanácsolja sem a testmozgást, sem az erősítést, sem a masszázst az első hetekben.
A haskötő használatáról is megoszlanak a vélemények, van, aki az izmok fokozatos erősödését attól reméli, hogy maga erősödik, mások azt javasolják, hogy a kötővel tegyük kíméletesebbé a terhelés első időszakát, mert ez megelőzheti a későbbi problémákat, a hasfal szétnyílását vagy a sérv kialakulását.
Alternatív gyógyászati és kezelési módszereket tanulmányozva szembeötlik, hogy ebben az időszakban mind az izmok, mind a csontok kezelésére találunk lehetőségeket: csontkovácsolás, jóga, hasfalzárás, hasizom erősítés. Ezek lennének a modern megfelelői a hagyományos „kenésnek”, vagy a szült női test betekerésének?
A hosszabb távú testi regenerálódás időszaka óvatos becsléssel is hónapokban mérhető, és ilyenkor általános igénye az anyáknak valamiféle kényeztetés, valós vagy akár szimbolikus helyreállító tevékenység. A kiscsecsemős anyának alig van ideje saját magára, ezért egy ilyen kezelés a vágyott én-időt és figyelmet is megadhatja neki, amellett, hogy kialvatlan, babahordozásban megterhelt testének is jót tesz. A módszerek kiválasztását a szükségletekhez érdemes igazítani: mozgásszervi problémák esetén erre szakosodott masszőr, gyógytornász vagy kiropraktőr segíthet, míg általános állapotjavítóként szinte bármi, ami az anyát a kínálatból „megszólítja”.
Méhlepényhez kapcsolódó szokások
A méhlepény a kórházban veszélyes hulladéknak számít, ugyan néhányan kérik a kiadását, és hazaviszik magukkal a szülés után, ez nálunk mégis ritkaságszámba megy. A hagyományos magyar népi kultúrában a méhlepényt szokás elásni és fölé gyümölcsfát ültetni, fiúknak körtét, lányoknak almát.
Van-e valamilyen egészségmegőrzéssel kapcsolatos vonatkozása a méhlepénynek?
A méhlepény fontos hormontermelő szerv, amely a magzati korban a baba anyagcseréjét is szolgálja. Csodája, hogy az egyetlen szervünk, amely feladatát elvégezve egyben kilökődik. Nem véletlen, hogy sokan különleges kötődést éreznek a méhlepényhez, egyes kultúrákban szorosan a babához tartozónak, a baba „másának”, védelmezőjének vagy szerencsehozónak tartják. A népi gyógyászatban friss vagy porrá szárított formában szülés utáni vérzés csillapítására, valamint különféle „női problémák” , illetve gyermekágyi lehangoltság („baby blues”) kezelésére is használatos. E hatások igazolására azonban nem áll rendelkezésre megfelelő kutatási anyag, illetve a méhlepényből készült szerek előállítása felveti a fertőzésmegelőzés szükségességét is, ezért a témához kellő megfontoltsággal érdemes közelíteni.
Ajánljuk még a témában:
