A legújabb ajánlások szerint a legtöbb képalkotó vizsgálat után nem szükséges felfüggeszteni a szoptatást, még akkor sem, ha az adott szakember a helyszínen továbbra is ezt javasolja.
Szerző: Hugyecz Marietta biológus, egészségtanár, önkéntes szoptatási segítő
A szoptató anyáknak, amennyiben tejleadók is szeretnének és tudnak lenni, különböző szűrővizsgálatokon kell részt venniük, melyek közül az egyik a mellkasröntgen. Az anyatejgyűjtő állomásokat a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet arra kötelezi, hogy az anyatejet adó édesanyák is részt vegyenek a tuberkulózist kizáró vizsgálaton, és ezáltal biztosan fertőzésmentes anyatej juthasson az arra rászoruló koraszülötteknek és csecsemőknek.
Magyarországon a természetes háttérsugárzás révén átlagosan 2,4 mSv/év dózis ér minket, mely sugárzás származhat a világűrből, a talajból, a növényekből, az élelmiszerekből, környezetünk tárgyaiból, de akár a saját testünkből is. Egy mellkasi röntgenvizsgálat sugárdózisa felnőttek esetében testalkattól függően kb. 0,05–0,1 mSv, ami nagyjából 10 napi háttérsugárzásnak felel meg. Ez egy tengerentúli repülőúthoz hasonló mértékű sugárterhelést jelent.
Összességében elmondhatjuk tehát, hogy a szoptató nőket érintő mellkasi röntgenvizsgálat sem az anya, sem a csecsemője számára nem jelent lényeges kockázatot. Ugyanígy kockázatmentes a fogászati röntgenvizsgálat is, tehát emiatt ne halogassunk vagy hagyjunk ki fogorvosi kezelést, menjünk bátran!
Mi a helyzet a kontrasztanyagokkal?
A jelenlegi legfrissebb irányelvek alapján nem szükséges felfüggeszteni a szoptatást a jódos kontrasztanyagos CT- és a gadolíniumos MR-vizsgálatok után sem, kizárólag csak a vizsgálat idejére, azaz amíg a készülékben tartózkodunk.
Az intravénásan adott jódozott kontrasztanyagok plazmafelezési ideje kb. 2 óra, közel 100%-a pedig 24 óra alatt kiürül. A kontrasztanyagok zsíroldékonysága gyenge, a dózisnak kevesebb mint 1%-a jut be az anyatejbe, és a bevitt adagnak kevesebb mint 1%-a szívódik fel a csecsemő gyomor-bél-rendszerében. Ezért a csecsemő teljes dózisa kisebb lesz, mint 0,01%.
Az intravénás, gadolíniumalapú kontrasztanyagok plazmafelezési ideje is kb. 2 óra, közel 100%-a pedig 24 óra alatt kiürül. Becslések szerint így az anyai adagnak kevesebb mint 0,0004%-a szívódik fel a csecsemőben, és azt isfeltételezik, hogy az anyatejben lévő gadolínium stabil kelát formában van jelen.
Ez alatt az idő alatt a tejet fejje le abban az időben, amikor szopizott volna a babája, hogy fenntartsa a tejtermelést. A 24 óránál hosszabb kihagyásnak már semmi előnye nincs.
Amennyiben az anya nem tart káros hatásoktól és elfogadja az egybehangzó modern szakmai véleményt, hogy a szoptatás ilyen eljárások esetén is biztonságos, akkor semennyi időt sem kell kihagynia.
Radioaktív izotópok: csak elővigyázatosan!
Az időtartam függ a használt radioaktív anyag típusától, a dózistól, a baba életkorától, illetve attól, hogy kap-e már mást is az anyatejen kívül. Ilyenkor fejni szükséges, ugyanis ezáltal csökken a mellszövet sugárterheltsége, valamint a mellek megfelelő ingert kapnak a kimaradt szoptatási időben, jelezve az anya testének, hogy továbbra is szükséges a tejtermelés. A lefejt tejet nem kell kiönteni, hiszen az izotóp 5+ felezési idejének letelte után már felhasználható, illetve fagyasztható is, eltehető későbbre. (A felezési idő az az idő, amely alatt egy bizonyos mennyiségű izotópanyag atomjainak száma radioaktív bomlással a felére csökken.)
A sugárzás kb. 97%-a 5 felezési idő után távozik a szervezetből, ezt követően biztonságosnak tartják a szoptatást a fentebb említett egyéb tényezők figyelembevételével. Tíz felezési idő letelte után a sugárzásnak már mintegy a 99,9%-a elbomlik.
A baba első éve – Minden információ egy helyen az újszülöttkortól egészen 1 éves korig.
