Sok vita övezi; vannak, akik sosem próbálnák ki, és vannak, akik kifejezetten erre vágynak. Az otthon szülés nálunk is egyre népszerűbb és elérhetőbb, feltételeit 2011 óta magyar törvény is szabályozza. Hazánkban évente több száz baba jön a világra intézményen kívül.
Szerző: Németh Krisztina Aviva-torna-oktató
Milyen változásokra számíthatunk?
A gyakoribb otthon szülés okai közül talán az a legkiemelkedőbb, hogy a pandémia idején egyre bizonytalanabbá vált a várandós nők helyzete. Senki sem tudta, hogy épp akkor, amikor a szülőszobára kerül, bejöhet-e támogatóként a szülésre férje, segítője, társa, hogy kell-e maszkot viselnie. Hogy mi történik, ha elkapja a betegséget, hogy mi lesz, ha pont a gyermekágyi osztályon kapja el, vagy esetleg a kisbaba fertőződik a vírussal, és így tovább. Az otthon szülést az intézeten kívüli szülésről szóló 35/2011 (III. 21.) Kormányrendelet szabályozza.
Törvényi keretek
Melyek azok a feltételek, amelyeknek minden esetben meg kell felelnie annak a várandós kismamának, aki otthon szeretne szülni? A rendelet megalkotóinak szándéka az volt, hogy a kórházon kívüli szüléseket biztonságossá, rendezetté és központilag szabályozottá tegyék. Ennek érdekében részletesen meghatározták a személyi, tárgyi és higiénés feltételeket, illetve az intézeten kívüli szülés kizáró okait és az intézetbe szállítás indikációit.
Az online is elérhető jogi szabályrendszer szerteágazó, így abból most csak néhány fontos részt emelünk ki. Először is, a terhességnek szövődménymentesnek kell lennie.
A háttérkórháznak 20 percen belül elérhető távolságban kell lennie, ezért ha valakinek a lakóhelye ennél messzebb van, más lakásban is szülhet. Ma már egyre több lakást alakítanak ki kifejezetten szülés céljára, megfelelő eszközökkel is felszerelve, melyek rendelkezésre állhatnak a bérlők számára a szülés idejére. Az otthon megkezdett szüléseknek körülbelül 10-12%-a szokott kórházban végződni.
Nem szülhet otthon – egyebek között – az az anya, aki ikreket vagy várhatóan 4 kg fölötti gyermeket vár, akinek korábban már volt császármetszése. De az sem, akinek magas a vérnyomása vagy cukorbeteg, szívelégtelenségben vagy szívritmuszavarban szenved, illetve akinek B típusú streptococcusfertőzése van.
Otthon szülés előtt
A várandós nő terhesgondozása ebben az esetben is a terhesgondozásról szóló jogszabályban meghatározottak szerint történik. Abban az esetben, ha alacsony kockázati besorolású a várandósság, 2014 óta szülésznő/bába is végezheti önállóan – ez számos más országban már évtizedek óta így van és bevált, jól működik.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a laborvizsgálatokra és ultrahangvizsgálatokra szóló beutalók kiállítására még mindig csak a háziorvos és a szülész-nőgyógyász orvos jogosult.
Ha valaki az otthon szülés mellett dönt, legkésőbb várandósságának 36. hetéig el kell döntenie, melyik kórházat választja háttérkórházként, amely szükség esetén fogadja majd őt és a kisbabáját is. Hivatalosan a bába értesíti a kórházat, a kitöltött papírok beadásával. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy a társadalombiztosítás jelenleg nem támogatja az otthon szülést, amely valóban egyenlő esélyt teremtene az intézményi, illetve otthoni szülés választásában. Az otthon szülésre szakosodott cégek rendszerint 160-180 ezer forintot kérnek a terhesgondozás, a szülés körüli teendők és a szülést követő (a baba 6 hetes koráig tartó) vizitek ellenértékeként. A jó hír az, hogy ez az egészségügyi pénztárakban elszámolható.
Előnytől hátrányig
Az otthon szülés egyik legnagyobb előnye kétségkívül az, hogy privát, meghitt és ismert környezetben lehet a kismama – mind a babát világra hozva, mind az azt követő napokban.
A biztonság érdekében minden szülésen két szakember vesz részt, aki szülész-nőgyógyász szakorvos vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező szülésznő lehet. Hátrány viszont, hogy ha esetleg komplikáció lép fel, mindenképp egy kis időbe telik, amíg a mama és a baba eljut a kórházba.
Egy 2016-os hazai tanulmány szerint (Vincze Felícia– Lipienné Krémer Ibolya: Az intézeten kívüli szülés helyzetének és a szülésznők szerepének alakulása hazánkban. Orvosi Hetilap, 2016, 157/11/, 415–423.) kismamákkal folytatott beszélgetésekből az derül ki, hogy ha szülész szakorvostól kérnek tanácsot az intézeten kívüli szülésről, az orvosok azt kevés kivétellel egyértelműen veszélyesnek tartják, „többségében anélkül, hogy ismernék a pontos jogi és szakmai hátterét, feltételeit és működését, illetve külföldi és hazai eredményeit”.
A tanulmány szerzői úgy vélik, szükség lenne a szakma és a társadalom széles körű és megfelelő tájékoztatására, lehetőséget teremtve arra, hogy a feltételeknek megfelelő családok megfontolt, felelős döntést hozhassanak a szülés helyszínét illetően.
Otthon szülés az EU-ban
Az EU tagállamaiban nincs egységes gyakorlat vagy szabályozás, de az otthon szülés jogilag mindenhol rendezett, és Hollandiában a legnépszerűbb: az összes szülések kb. 30%-a, míg a többi országban a szülések 1-2%-a történik tervezetten intézményen kívül – olvashatjuk Csákó Beáta Otthon szülés című összefoglalójában a a https://www.parlament.hu weboldalon.
A szüléseknél a szülésznők szerepe jóval nagyobb, mint a szakorvosoké (Finnországban a szülések 2/3 részét vezetik le), azzal a feltétellel, hogy komplikáció esetén biztosítani kell a szakorvosi jelenlétet (például Csehország, Dánia, Franciaország, Németország).
Ajánljuk még a témában:
