Ha egy családban ételallergiás gyermek is van, akkor még nagyobb aggodalommal néznek a szülők a bölcsibe, oviba kerülés elé. Vajon jogos a félelem? Milyen lehetőségeket biztosít a közétkeztetési törvény a különleges igényű családoknak? Lehet-e otthon készített ételt vinni a bölcsödébe, óvodába?
Csörgő Andrea írása
Először is érdemes a fogalmakat tisztázni, hiszen sokszor szakmainak tűnő honlapokon is nagy a keveredés. Az ételallergia a szervezet immunrendszerének olyan reakciója, amelyet bizonyos ételféleség ismétlődően kivált, és amely különbözik minden más, ételre adott reakcióktól.
Intolerancia esetén az immunrendszer nem játszik szerepet, hanem valami más tényező áll a háttérben. Ilyen lehet például egy enzimnek a hiánya a bélben (laktóz intolerancia) vagy bármi más olyan állapot, ami miatt az illető rosszul lesz az adott ételtől, azaz nem tolerálja. Ide sorolható a jelenség is, amikor egyes ételek rendszeresen puffadást, hasfájást, esetleg hasmenést vagy székrekedést okoznak. Az intolerancia ugyanakkor nem okoz az immunrendszerben vizsgálható változásokat.
Itt részletesen olvashatsz a tehéntejfehérje allergia és a laktóz intolerancia közötti különbségről!
Változások az idei évtől
A 2015. januárjában életbe lépett, úgynevezett diétás törvény pontosan meghatározza, hogy a közétkeztetésben adott ételek milyen tápanyagokat, összetevőket tartalmazhatnak, illetve ezek elkészítését is szabályozza.
A rendelet előírja azt is, hogy az étlapon fel kell tüntetni minden étkezés energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalmát, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott allergén összetevőket. Ez megkönnyíti a szülők és a személyzet dolgát is. Kötelezik a szolgáltatókat, hogy ahol ilyen étrend készül, ott foglalkoztassanak diétás szakácsot, dietetikust is.
Így aztán minden közétkeztetésben résztvevő intézménynek biztosítania kell a táplálékallergiás gyermeknek a megfelelő ételeket. Fontos tudni azonban, hogy csak a gasztroenterológus szakorvos által kiállított igazolással alátámasztott szakvéleményt fogadják el a közétkeztetésben, így például aki csak tapasztalati úton, a problémásnak tűnő ételfélék kizárása segítségével állapította meg, hogy van valami a háttérben, az nem tud élni a lehetőséggel.
Ahol van választás, ott egyszerű a helyzet
Óvodás, vagy kisiskolás korban még az is kínos, hogy ha a gyerek mást eszik, mint a többiek. Ilyenkor sok múlik azon, hogy a gondozók mit mondanak erről a többieknek, vagy milyen visszajelzést kap maga az érintett. A legjobb az, ha teljesen természetesen, minél kisebb „körítéssel” viseltetnek a dolog iránt.
Előfordulhat, hogy azokon a településeken, ahol kevés az ilyen igény, fennakadások lehetnek a törvény megvalósításában. Nem minden közétkeztetést biztosító cég tud ugyanis diétás szakácsot alkalmazni, vagy éppen az intézmény nem tud válogatni a szolgáltatók között. Ilyenkor maradnak az „alternatív” megoldások.
Az óvodák és iskolák eltérő módon állnak az otthonról bevitt, vagy a máshonnan rendelt ételekhez. Van, ahol a vezető jóindulatának köszönhetően az anya minden nap otthon megfőzheti az allergének kizárásával ugyanazt az ételfélét, amit a többiek esznek.
Sok szülő azt a megoldást választja, hogy hazaviszi ebédelni gyermekét, azért, hogy a számára biztonságos ételeket fogyaszthassa, vagy éppen azért, hogy ne kelljen hasonlítgatnia a saját tányérjának tartalmát a többiekével. Ez nyilván csak annak megoldás, aki még gyesen van vagy otthonról dolgozik.
Nem fenékig tejfel az élet otthon sem
2014 decembere óta minden terméken fel kell tüntetni az ételféleség által tartalmazott allergéneket. Ez nagyban megkönnyíti a szülők dolgát a vásárláskor, bár a tájékozódás azért így is idő, energia,- és főleg pénztárcaigényes. Sok kisgyermek pontosan tudja, megszokja, megtanulja, hogy neki bizonyos ételeket nem szabad ennie, de a csábító falatok sokszor jelentenek kísértést. Gyakran a családtagok is nehezen értik meg, hogy nem különcködésről, vagy divatos hóbortról van szó, hanem valóban veszélyes lehet például a „nyomokban diót tartalmazó” édesség.
A legnagyobb kihívást a közös piknik, a zsúrok, a szülinapok, vagy azok a rendezvények jelentik, amikor mindenki a saját, otthonról hozott, esetleg házi készítésű szendvicsével, süteménnyel érkezik. Már a pici kóstolás is komoly gondokat, napokig tartó rosszullétet okozhat a kíváncsi gyermeknek. Szerencsére, ahogyan nőnek, úgy megszokják és a mindennapok részévé válik, hogy vigyázniuk kell magukra, a gondos édesanya pedig egyenesen mesterszakáccsá,- vagy cukrásszá képzi magát addigra.
A HelloBaby! 2015. december-januári számában ötleteket adunk ahhoz is, hogyan készíthetsz tej és tojásmentes desszerteket – hiszen a karácsonyt nehéz ilyenek nélkül elképzelni.
Megjelent a HelloBaby! magazin 2015. december-januári számában.