Mi az a hulladék, ami mindenkinek van, aki főz, és amit mindenki jól fel tudna használni átalakítva? Bizony, a konyhai szemét! Sajnos, csak nagyon kevesen vannak tisztában azzal, hogy ez érték, hogy barna aranynak is nevezik, továbbá hogy „el lehet tüntetni”, mégpedig nagyon hasznos módon.
Szerző: Földi Barbara élményalapú oktatástervező, társadalmi vállalkozó
A komposztálás egyáltalán nem új eljárás, de az elvárosiasodás magával hozta hagyományának visszaszorulását. Szerencsére úgy néz ki, hogy a mostani klímakrízissel terhelt, nehéz időkben ismét kezdi virágkorát élni. Aki csak egy kicsike kerttel is rendelkezik vidéken vagy kertvárosban, és elindult a fenntarthatóság útján, biztosan beszerzett már egy kisebb-nagyobb komposzttárolót.
A városi lakásban lakók esetében a komposztálás megoldása egy fokkal nehezebb – de nem lehetetlen! Többféle módja is van annak, hogyan varázsolhatunk a konyhai hulladékból termőföldet, akár olyan lakásban is, ahol erkély sincs.
Közösségi komposztálás
Egyre gyakoribb nagyvárosokban is, hogy közösségi komposztpontokat hoznak létre. Közösségi kertek üres telkeken már elég régen működnek, és ezeknek a művelése hozta létre a komposztpontokat is. Ezek olyan helyek a városon belül, ahol leadható a saját zöld hulladék.
Természetesen csak akkor, ha olyasmi kerül bele, aminek benne szabad lennie. Kérdezősködjünk a környezetünkben, hol található ilyen, töltsünk le olyan mobilapplikációt, amely megmutatja, melyik a hozzánk legközelebbi (ilyen a ShareWaste).
Gilisztakomposzt
A gilisztakomposzt könnyen megvalósítható lakásban is – főleg olyanoknál, akiknek van erkélyük. A technika nagyon egyszerű. Egy nagyobb zárt edényben kell gyűjteni a konyhai hulladékot, amit az e célra tartott giliszták –akárcsak természetes körülmények között – segítenek lebontani. Körülbelül fél éven belül „le is szüretelhetjük” munkánk gyümölcsét, a friss, porhanyós termőföldet, amely bármelyik hobbi-balkonkertész vagy beltéri növényeket tartó lakástulajdonos számára fontos alapanyag. Mindemellett tény, hogy bár a giliszta kis helyet foglal, nem sokan szeretnek vele egy fedél alatt lakni.
Beltéri komposzt
Az ilyen tartályok általában valamilyen természetes anyagból készülnek (pl. agyagból) és több tárolórendszerük van. Mivel ez esetben a komposztban se giliszta, se más élőlény nem található, a komposztálási folyamatra rá kell segíteni egy speciális aktivátorkeverékkel. Ezzel a módszerrel pár hónap alatt képződhet egy virágládányi földünk.
Mit lehet és mit nem lehet komposztálni?
Sokan nem tudják, de a komposztba nem lehet ételmaradékot tenni és a déligyümölcsök héját sem dobhatjuk bele (elsősorban azért, mert ezek sok esetben vegyszerrel kezeltek, másodsorban pedig, mert a vastag héj nehezen bomlik le). Ezenkívül csont, köröm és haj se mehet a komposztba. Minden más természetes eredetű hulladék számára – mint a főzéskor keletkező zöldség-, gyümölcshéjak, magok, kávézacc, teafű, tojáshéj… – szabad az út. Általános szabály, hogy minél kisebb darabokra vágjuk ezeket, annál könnyebben és gyorsabban fognak lebomlani, akár kinti komposztálónk van, akár a lakásban tartunk ilyet. Elsőre sokak számára talán meghökkentőnek tűnhet a komposztálás mechanizmusa, főleg akkor, ha valaki lakásban lakik.
De érdemes belevágni és kipróbálni, gyerekekkel közösen is, mert hasznos tanulási folyamat, amely ugyanakkor környezetünk védelmét szolgálja.
Téged is aggaszt a klímaváltozás? Szeretnél környezettudatosabban élni, vásárolni, főzni, takarítani? Környezettudatos tippeket találsz ÖKO különszámunkban!
WEBSHOP
