A szoptatásnak nincs felső korhatára, kultúránként változó, hogy meddig tartják ideálisnak. Tény azonban, hogy eljön az az idő, amikor elég volt.
Sződy Judit pszichológus, szoptatási tanácsadó írása
Abban teljes egyetértés van, hogy a szoptatás nagyon fontos és egészséges, hosszú távon is számos előnye van. Minden baba és mama életében elérkezik azonban az a pont, amikor véget ér.
Az alábbi történeteket az élet írta
Az ovisok szoktak?
Három éves volt, amikor arról beszélgettünk, hogy ő is ovis lesz nemsokára, oda fog járni, ahova a nagytesók. Éppen lefekvéshez készülődtünk. Izgatottan kérdezősködött az óvodáról, teljesen fel volt dobva. Aztán, amikor ágyba dugtam és melléfeküdtem, látszott, hogy valami szöget ütött a fejébe. Rám nézett, és megkérdezte: „Az ovisok szoktak szopizni?” Én azt válaszoltam: „Általában nem.” Erre felült, és nagyon öntudatosan kijelentette: „Akkor mától én sem szopizok.” És így is lett…
Judit
Anya igényére, fokozatosan
Tizenkilenc hónap soknak számít vagy kevésnek? Lényegesen tovább terveztem eredetileg, és a kislányom is szívesen szopizott volna tovább. Tizenhat hetes terhesen választottam le, addig fokozatosan csökkentve a szopikat. Nekem nagyon fájt, sebes volt a mellem szünet nélkül, hámlott is nagyon, és tényleg fájt, de érzelmileg is nagyon megterhelő volt már, nagyon idegesített, ahogy szopizott. Így aztán eddig bírtam.
Először éjjelről, aztán nappal sem bármikor kapta, csak ha elesett vagy sírt, illetve elalváskor és ébredéskor, utána ha elesett, máshogy vigasztaltam meg, azután elalváskor sem cicivel altattam, csak ébredéskor kapta, és végül ébredéskor is mesét olvastam neki és dajkáltam. Sokkal hosszabban terveztem, de most már belátom, hogy nekünk kettőnknek ez volt az utunk, ami jó volt így. Még annyit tennék csak hozzá, hogy mindig elmondtam neki, mi történik, és miért. Nem mondtam neki mást, mint a valóság, csak kicsit egyszerűbben. Hogy fáj, vagy kellemetlen nekem stb. Mindig mondta, hogy „auuu dide”. Be is kenőcsözte, mikor látta, hogy kenegetem, hogy gyógyuljon. Szóval tudta pontosan, hogy mi a problémám.
Ági
Neki elég volt
Két évesen minden reggel és este szopizott még a lányom. Egyik este odabújtam hozzá, ő pedig közölte: „Köszi, most nem”. És ezzel vége is lett.
Szerintem nekem jobban hiányzott utána – el sem tudtam hinni, hogy így megszűnik a mi kis világunk.
Neki abszolút nem volt ekkora trauma.
Orsi
Már csak elalváshoz
Már csak altatáshoz kellett neki… Először mondtam, hogy aludjon el nélküle, és ha felébred, akkor kap, csak próbáljon meg nélküle elaludni. Első este persze gigasírás volt. A fölöttünk lakó barátnőm rámírt, hogy hogy megy a leszoktatás? Aztán fokozatosan egyre többet aludt nélküle, és egy idő után már fel sem kelt érte.
Andi
A nátha vetett véget a szopinak
Húsz hónapos volt a kisfiam, már csak este cicizett, nagyon meg volt fázva, így inkább nyalogatta csak a cicit. Aztán anyuéknál is aludtak a naggyal két éjszakát. Amikor hazajöttek próbálkozott, de mondtam, hogy elfogyott a tej, csak dobozos van a hűtőben. Mondta, hogy jó, akkor kér olyat. Azóta nincs cici. Most huszonkét hónapos.
Zsófi