A köhögés az egyik leggyakoribb, kellemetlen kísérő tünete a különböző kisgyermekkori betegségeknek. Sok szülő számára ijesztő lehet az ilyenkor megélt tehetetlenség, de szerencsére a legtöbb esetben ártalmatlan, sőt hasznos gyógyító reflexről van szó, mely nem is mindig igényel orvosi segítséget.
Szakértő: Dr. Korausz Etelka, gyermekgyógyász, szöveg: Károlyi Nati
Nátha, hörghurut
A köhögés oka leggyakrabban egy felsőlégúti vírusos megbetegedés. A legjellemzőbb, hogy a tünetek náthával, orrfolyással, orrdugulással kezdődnek, majd ez átmegy hörghurutba: a gyulladásos váladék a hörgőben, illetve a légcsőben kezd termelődni. A szervezet gyakori, száraz, majd hurutos köhögéssel szabadul meg ettől.
Jelenleg nagyjából 150-200-féle olyan vírust ismerünk, ami náthás felsőlégúti panaszokat okozhat. A közösségbe járó gyerekek sokszor ősztől tavaszig hol náthásak, hol köhögnek. Ez természetes, ettől edződik meg annyira az immunrendszerük, hogy felnőttként már csak legfeljebb két-három vírus döntse le őket a lábukról egy évben. Többnyire egy-két napig láz vagy hőemelkedés kíséri ezeket a náthás-köhögős megbetegedéseket. Az ennél hosszabb ideig tartó lázas állapot mindenképpen orvosi vizsgálatot tesz szükségessé. Többedik gyerekek általában hamarabb esnek át az első betegségeken, gyakrabban és elhúzódóbban betegek, mint az elsőszülöttek. A szülők sokszor panaszkodnak, hogy a nagyobbik gyermek hároméves koráig nem volt még náthás sem, a második gyerek meg pár hetes korában kezdi a betegeskedést.
Az esetek egy kisebb részében azonban valódi veszélyhelyzetre utal a köhögés, és nem úszható meg a kórházi megfigyelés, ápolás, esetleg tartós gyógyszeres kezelés.
Nehezített belégzés: krupp
A nehézlégzésnek két típusát különböztethetjük meg: az egyik, amikor a belégzés nehezített. A kruppos ugató köhögés általában hirtelen, éjszaka nagy riadalmat okozva jelentkezik, „húzó” légszomjjal párosul, ilyenkor a gyerek minden egyes belégzése hangos, gyötrelmes. Legfontosabb azonnali teendőnk a gyermek megnyugtatása hideg, nedves, párás levegőn: télen nyissunk ablakot vagy üljünk ki az erkélyre, nyáron nyissuk ki a hűtőt és vigyük elé a gyereket. Közben hívjunk mentőt!
Nehezített kilégzés: asztmatikus légzés
A másik esetben pont ellenkező a helyzet: a kilégzés megy nehezen, ez az úgynevezett asztmatikus légzés, ami látványos mellkaspréssel, néha sípoló hanggal, szaporább légzéssel jár. Ezen az állapoton sajnos nem sokat segítenek a házi praktikák, hörgőtágító kezelésre van szükség. Első alkalommal érdemes kórházba menni ezzel is, ahol a beteg gyermek számára biztosított az állandó orvosi felügyelet. Belégzéses, vagy szükség esetén vénás kezelést vagy akár oxigént is kaphat, ha szüksége van rá.
Amikor nem késlekedhet a segítség: a légszomj
Egy láztalan, amúgy jó hangulatú, de köhögős csecsemővel, kisgyerekkel ráérünk orvoshoz fordulni. Az erős köhögés sokszor ijesztő, van, hogy a szülők úgy élik meg, hogy majd megfullad a gyerek. Köhögés közben természetes, hogy nehezen jutunk levegőhöz, ez önmagában még nem légszomjtünet.
Ritkán előforduló, súlyosabb betegségek
Az esetek egy igen kis részében a köhögés, a szapora vagy nehezített légzés oka lehet tüdőgyulladás is. A közhiedelemmel ellentétben ez nem egy rosszul kezelt náthás-köhögős betegség szövődménye, hanem egy önálló kórkép. A leggyakrabban ezt is vírus okozza, de mivel nincs mód a váladék kitenyésztésére, hogy a bakteriális fertőzést kizárhassuk, általában antibiotikumkúrát szoktak javasolni a szakemberek. A legtöbb tüdőgyulladás enyhe lefolyású, gyógyszeres kezelésre gyógyul. Szerencsére a Prevenar oltás adása óta sokkal ritkábban fordul elő, a súlyosabb változat a gennyes, mellhártyagyulladással járó tüdőgyulladás. A szamárköhögés ellen a hazai oltásrendnek hála, elég jól védett a lakosság. A babák immunizálása azonban csak két hónapos kortól kezdődik, és a teljes védettség megszerzéséhez további ismétlő oltások szükségesek három és négy hónapos korban. Az utolsó kötelező emlékeztető oltást tizenkét évesen kapják a gyerekek, és nincs adatunk arról, ezután meddig tart a védettség hatása. Ezért azoknak a családoknak, akik gyakran mozognak olyan országokban, ahol még mindig fennáll a megbetegedés kockázata, megfontolandó az újraoltás.
Megelőzhetetlen, de kinőhető
A krupp és az asztmatikus légzés is csupán a gyerekek egy részénél jelentkezik. A tudomány mai állása szerint leginkább egyéni hajlam kérdése, kinél fordul elő, és milyen gyakran tér vissza. A tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakori a családi halmozódás: ahol a felmenők kórelőzményében van valamilyen allergiás tünet, vagy több testvér, unokatestvér is kruppos volt, ott nagyobb a valószínűsége az előfordulásnak. A legtöbb érintett gyermek csak 1-2-3 rohamot él át, de van, akinél szinte minden felsőlégúti betegségnél előjön. Több asztmatikus roham után javasolt a pulmonológiai kivizsgálás, ahol fény derülhet az esetleges környezeti okokra. Leggyakrabban nem mutatható ki semmi más kiváltó ok a vírusfertőzéseken kívül, ha mégis, akkor többnyire ún. inhalatív, vagyis belégzéssel bejutó allergének szokták a gondot okozni: pollenek, házipor, penész. A tüdőgyógyász szakorvos szükség esetén beállíthat egy megelőző célú gyógyszeres kezelést is. Ez a legtöbb esetben pár éven belül óvatosan, fokozatosan leépíthető, majd idővel teljesen elhagyható. Az érintett gyerekeknek csupán töredéke lesz, illetve marad asztmás. Gyakran visszatérő krupp esetében egyes orvosok felírnak a szülőknek szteroidos kúpot otthoni használatra vészhelyzet esetére, azonban ez csak arra elég, hogy a légszomjat mérsékelje, és biztonságosan kórházba szállítható állapotba kerüljön a gyerek. A kruppot szinte mindig kinövik a gyerekek: hétéves kor fölött már csak egészen ritkán fordul elő, sajnos azonban kivétel ebben is akad.
A lelki dolgok is számítanak
Szinte minden tapasztalt gyermekorvos ismeri a jelenséget, hogy vannak gyerekek, akiket hosszú évekig nem lehet látni betegrendelésen, aztán egyszer csak szinte minden hónapban többször megjelennek. Ilyenkor gyakran kiderül, hogy stressz van otthon: válás, anyagi nehézségek, munkahelyi vagy családi problémák. A gyerekek nagyon könnyen átveszik az őket körülvevő feszültséget, és ez hatással van az immunrendszerük működésére is. Sajnos a problémák az élet elkerülhetetlen velejárói, nem tudjuk mindentől megóvni őket. Amint véget ér a nehéz időszak, és újra harmonikussá válik a családi légkör, a kicsik lelke is megnyugszik, és újra ellenállóbbak lesznek a megbetegedésekkel szemben.
A hideg nem ellenség, sőt barát lehet
A felsőlégúti náthás, köhögős betegségeket gyakran nevezi a köznyelv meghűlésnek, megfázásnak. Pedig a hideghez csak annyi köze van ezeknek a betegségeknek, hogy az őszi-téli hűvösebb időszak jobban kedvez a vírusok terjedésének, a betegséget a közösségbe járó gyerekek egymástól kapják el.
A légszomjjal járó kruppos vagy asztmatikus betegségek esetén kimondottan jó hatással lehet a gyerek állapotára, ha megfelelő öltözékben nyitott ablaknál alszik a család, vagy elektromos hidegpárásítást alkalmazunk.
Gyermekbetegségek A-tól Z-ig – minden fontos tudnivaló egy helyen a szülők és a családok számára
