Az új Ptk. hatályba lépésével nyílt örökbefogadás esetében is hat hétig meggondolhatja magát a vér szerinti anya. Az gyerekre váró szülők közül többen attól félnek, hogy megszeretik a picit és elveszik tőlük, de attól is tartanak, hogy zsarolni fogják őket.
Változnak az örökbefogadás szabályai, többek között a korábbi 18 éves korhatár helyett csak a 25. életévét betöltött cselekvőképes személy lehet örökbefogadó. Az is újdonság, hogy a jövőben az anya lehetőséget kap arra, hogy a gyerek hathetes koráig visszavonhassa hozzájáruló nyilatkozatát.
A március 15-étől, az új Polgári törvénykönyvvel (Ptk.) életbe lépett változásokról Bogár Zsuzsanna pszichológus, az Ágacska Alapítvány elnöke elmondta, a hat héten belüli visszalépés lehetőségével eddig csak titkos örökbe adás esetén élhetett a vér szerinti, gyermekéről lemondó anya. Mostantól ez kiterjed a nyílt örökbe adásokra is, vagyis, amikor az örökbefogadó és az örökbe adó ismeri egymást.
A leendő szülőknek – egyébként kötelező – huszonegy órás felkészítő tréningeket szervező alapítvány vezetője szerint a változás nem rossz, hiszen a szülés után hetek krízis időszak a gyermeket szülő anyának, aki előfordulhat, hogy még meggondolja magát. Ha valaki hat hét után sem akarja megtartani a gyermeket, akkor az biztosabb, tisztább döntésnek számít, mintha mindjárt a szülés után határoznia kell. Ha valaki mégis akarja a babáját, az jobb, ha a gondolkodási idő alatt derül ki, mintsem, hogy utóbb valamilyen úton-módon a vér szerinti szülő felvegye a kapcsolatot az örökbefogadókkal – tette hozzá.
Bogár Zsuzsanna szerint a legnehezebb az egészben az, hogy az örökbefogadó szülőknek ezen hat hét alatt várakozni kényszerülnek, és nem lehetnek biztosak benne, hogy övék lesz a gyerek. Nagyon nehéz ekkor azt mondani nekik, hogy másfél hónapig próbáljanak meg ne úgy kötődni a babához, mintha már ők lennének a szülei, miközben az a vágyuk, hogy végre kötődhessenek, és boldog családként élhessenek a gyermekkel. Erre a helyzetre nem lehet felkészülni és felkészíteni senkit. Ez a kockázat benne van az örökbefogadásban, mindenki eldöntheti, érzi-e magát olyan erősnek, hogy ezt fel tudja-e vállalni. Azok, akiknek a válasza nem, újszülött helyett esetleg örökbe fogadhatnak nagyobbacska gyermeket is – fogalmazott
Az örökbefogadók azonban a bizonytalanságon kívül attól is félnek, hogy megzsarolják őket. Nyílt örökbefogadáskor ugyanis mindenki ismer mindenkit, és a szülőanya nyugodtan előállhat azzal, hogy visszavonja a lemondását, ha az örökbefogadók nem adnak neki bizonyos összeget. Bogár Zsuzsanna szerint az ilyen esetek nem kivédhetőek, mindig vannak, akik meg akarják kerülni a jogszabályokat.
Nehéz helyzetek
Mórucz Lajosné, a Gólyahír Egyesület elnöke szerint a hathetes gondolkodási idő biztosítása senkinek nem jó, mert a gyerek érdeke, minél hamarabb kialakulhassanak a kötődései azzal a személlyel, aki fel fogja nevelni. Az örökbefogadók a határidő lejártáig nem merik úgy szeretni az újszülöttet – akit már a várakozás ideje alatt is ki lehet helyezni hozzájuk – mint a gyermeküket. Az különösen iszonyú helyzetekhez vezethet, ha a családban már él kiskorú gyermek, aki a vér szerinti anya visszakozása esetén nem értheti, miért viszik el tőlük a testvérének gondolt babát. A nagyobb gyerek ezek után esetleg azt hiheti, hogy őt is bármikor elvihetik, aminek ellenkezőjét elég nehéz elmagyarázni.
Ezen kívül Mórucz Lajosné, valamint Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány elnöke is hangsúlyozta, azok a gyermekükről lemondó szülők, akikkel ők beszéltek, mindannyian azt mondták, semmi szükségük a gyerek sorsának hathetes lebegtetésére a szülés után.
Kecskés Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyermekvédelmi és gyámügyi főosztályának vezetője azt hangsúlyozta, hogy az úgynevezett hathetes szabályozás nem unikum, a külföldön már működőképesnek bizonyult rendszert Magyarország európai uniós kötelezettsége alapján vezette be. Hozzátette: összesen nagyjából évi 180 nyílt örökbefogadás van Magyarországon, ami lényegesen kevesebb a titkos örökbefogadások számánál. Utóbbiak esetében korábban is létezett a hathetes gondolkodási idő, és a több száz esetből csak évi egy-két alkalommal fordult elő, hogy a vér szerinti szülő visszakozott.
Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány elnöke szerint azonban óriási különbség, hogy míg a titkos örökbefogadásnál a vér szerinti szülő nem ismeri gyermeke további sorsát, illetve az új szülők kilétét, a nyílt örökbefogadásnál tisztában van az adatokkal. Ekkor a legátgondoltabb, legkorrektebb anyánál is előfordulhat, hogy a családja hatására mégis visszakozik, illetve zsarolja az örökbefogadókat. Volt már olyan anya, aki legalább egy garzonlakást szeretett volna a gyerekéért cserébe. Mórucz Lajosné szerint a neten „árult” gyerekek azt mutatják, hogy az effajta felajánlásokra van fogadókészség.
Kecskés Péter szerint ugyanakkor a hathetes időszak biztosítását úgy kell tekinteni, hogy a vér szerinti anya kap egy második esélyt gyermeke megtartására.
Utánkövetés
Ugyancsak fontos változás a Ptk-ban, hogy egy gyerek örökbe adása után kötelező lett az utánkövetés, ami azt jelenti, hogy az új szülőknek közvetlenül az örökbefogadás után, majd egy év múlva is találkozniuk kell szakemberrel. Az adoptálni kívánó szülők részéről sok volt a tiltakozás ezzel kapcsolatban, mert többen úgy értik, hogy az utánkövetés egyfajta ellenőrzés lesz. Bogár Zsuzsanna szerint azonban ez nem kontroll, hanem inkább támogatás, és a kötelező kettőn felül további alkalmakat is kérhetnek a családok, ha úgy érzik, segítségre van szükségük problémáik megoldásához.
Kecskés Péter szerint az utánkövetés bevezetésének oka, hogy évente 20-25 olyan eset van, amikor az örökbefogadás nem túl sikeres. Az újítástól ezen esetek számának csökkenését várják – mondta minisztériumi főosztályvezető.
