Kétszer annyian szülnek császármetszéssel

Az elmúlt tizenöt évben kétszeresére nőtt azoknak a nőknek a száma, akik császármetszéssel hozzák világra a gyereküket, írja a BBC.

A doktorok szerint viszont a legtöbb esetben egyáltalán nem indokolt a császármetszés a természetes szüléssel szemben.

Az összes országot érintő felmérés készült erről 2015-ben, amiből kiderült, hogy leginkább a Dominikai Köztárságban választják el a módszert, a szülések 58 százaléka ott így történik. Őt követi Brazília és Egyiptom a maga 55-55 százalékával.

Persze a különböző országok eljárásai között is vannak különbségek, ez leginkább a szegényebb és gazdagabb országok között ütközik ki. Például a Szaharától délre eső államokban (Szubszaharai Afrika) gyakran akkor sincs lehetőség császármetszésre, ha az valóban egészségügyi okok miatt indokolt. Brazíliában pedig annyira rossz az állami egészségügyi ellátás, hogy ha nincs pénzük a magánellátásra, inkább választják ezt a módszert.

Szakértők szerint a császármetszés után az anyának sokkal tovább tart a felépülése, és később akár a méhlepény is rosszul fejlődhet ki, de méhen kívüli terhességhez vagy halvaszületéshez is vezethet. Emellett a gyerek egészségére és immunrendszerére is hatással lehet, mert más hormonális és bakteriális veszélynek vannak kitéve. Ráadásul gyakrabban halnak meg az anyák így, mint ha természetes úton hozzák világra a gyereküket.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az összes szülés közt a császármetszések országos aránya 1990-ben 10 százalék körüli volt, a 2000-es évek elejére megduplázódott, 2006-ban már közel 30 százalék. A legfrissebb, 2015-ös adatok szerint

A Honvédban a legtöbb (55 százalék), Kazincbarcikán pedig a legkevesebb a mesterséges beavatkozás (11 százalék).

Az Európai Unió legtöbb tagállamában is folyamatosan emelkedik a császármetszések arányszáma.

Hogy miért tér el ettől az aránytól jelentősen sok kórházban a császármetszések aránya, a korábban általunk megkérdezett szakemberek szerint sok mindentől függ. Többek között ezeket említették:

• Számít, hogy hány szülés van egy kórházban, mert ha nagyon sok (évi 3000-nél több), akkor jóval kevesebb idő van a kórházban a szülőszoba használatára, nem örülnek a kórházakban a hosszadalmas vajúdásnak, gyorsabb megoldás a császármetszés.
• Számít, hogy a császármetszés után többet fizet az OEP, mint a sima hüvelyi szülés után. Az előbbiért 183 ezer forint jár, az utóbbiért 89 ezer forint. A műtét sokkal költségesebb műfaj, de kérdés, hogy a valós költségkülönbség nem a műtétekre ösztönöz-e inkább.
• Számít, hogy kevés szülész vállalja a farfekvéses szülések spontán levezetését, illetve a harántfekvéses babák megfordítását. Hasonlóan sokan óvakodnak a megelőző császármetszés utáni hüvelyi, spontán szülés levezetéstől is.
• Számít a hálapénz is, mert a császármetszésekért többet szoktak a családok kicsengetni, mint a hüvelyi szülésnél.
• Számít, hogy sok nő saját választása a programozott császármetszés (amikor előre meghatározott időpontban szül, és nem (feltétlenül) akkor, amikor természetes útján beindul a szülés.
• Számít, hogy az adott kórházban lehet-e szülésznővel, dúlával szülni.

Forrás: index.hu