Csodálatos, egyben izgalmas időszak, amikor tovább bővül a család. Ismét izgatott készülődés szövi át a mindennapokat, főleg, amikor a magzat növekedése egyre látványosabbá válik. Egy igen kardinális kérdés, hogyan adjuk tudtára a nagyobb gyermek(ek)nek, hogy testvér érkezik a házhoz?
Olasz-Papp Nóra írása
Az eddig megszokott, családotokra jellemző ritmus és rendszer újra felborul, újjá szerveződik. Ez teljesen normális a következő gyermek érkezésekor, ahogy az is, hogy számos új kérdés merül fel. De vajon hogyan avassuk be az izgatott várakozásba, készülődésbe a nagy testvért? Ezt gyűjtöttük csokorba!
1-2 éves korban
A legegyszerűbben, csak természetesen!
Úgy érezheted, hogy minél kisebb a korkülönbség, annál nehezebb lesz számára érthető módon átadni, mi is történik benned és körülöttetek valójában. Ilyen korú gyerekeknél érdemes az intuícióra is hagyatkozni, ők ugyanis rendkívül érzékenyek és fogékonyak a változásokra, sokszor hamarabb jelzik a várandósság tényét,mint hogy a teszt pozitívvá válna! Így történt ez Emmáéknál is: „az akkor kb. 20 hónapos, igény szerint szoptatott kisfiam szólt, hogy várandós vagyok… A hasamra mutatott, és azt mondta “baba”. Többször is mondtam neki, hogy ez nem lehetséges, mégis igaza lett!” Nóráéknál hasonlóan alakult: „Még nem egészen kétéves kisfiam lerajzolt engem, és a hasamba egy pacát. Közölte, ott lakik a nagy kislány! Pár nap múlva pozitívat teszteltem, s valóban kislányunk született.”
A testvérszületésre felkészítő rítust is ki lehet alakítani. Tapasztalati élmény is, ahogy halad előre az idő, nő a pocak, és egyre erősebben érezhető a baba mozgása. Gyöngyiék is így tettek: „A kisfiam 1,5 éves volt, mikor elmondtuk neki, hogy jön a kistesó. Gyakorlatilag egy pocaksimogatós szeánszot alakítottunk ki, így elég korán elkezdett kötődni a kicsihez, és talán jobban felfogta, mi is történik.”
Lehetséges, hogy a reggeli rosszullétek vagy gyakori fáradtság miatt bizonyos korlátozásokat kell bevezetned. Ebben az esetben a nagyobbik gyermeked számára is segítség, ha teljes természetességgel mondod el, hogy mivel baba növekszik a pocakodban, többet kell pihenned, aludnod, s milyen jó lesz a délutáni alvásnál így összebújnotok. Ezzel adsz információt a testvér érkezéséről, és egyben azt is megmagyarázod, miért érzi másnak az addig megszokott családi környezetet vagy a te viselkedésedet. A várandósság valóban MÁS-állapot, mely körbelengi az édesanyát!
2-3 éves korban
Mesélj róla, beszélj róla!
Ez már egyértelműen a beszélgetős korszak, záporoznak a „miért?”-ek, így a nagy bejelentés után jó pár kérdésre is számíthattok! Előkerülhetnek hosszabb nézegetésre is a témába vágó mesekönyvek, amelyek segítenek egy kicsit megfoghatóbbá, elképzelhetőbbé tenni a küszöbön álló változást.
Elvihetitek magatokkal egy-egy ultrahang vizsgálatra, vagy később megmutathatod neki a képet a babáról, s együtt lehet bogarászni, vajon hogy is fekszik a baba, mely testrészét láthatjuk a fotón, ez igen izgalmas és mókás közös élmény!
Néha a reggeli rosszullét is kapóra jöhet- némi humorral vegyítve – ahogy ez Noéminél is történt: „2,5 éves volt a nagyobbik gyermekem, s állandóan kérdezte reggel, hogy miért adok ki olyan hangot a fürdőben, mintha ott lenne egy dinoszaurusz. Elmondtuk neki, hogy egy kisbaba lakik a pocakomban, aki nagyon ugribugri és ezért állandóan visszaküldi a reggelimet.”
Ebben a fejlődési szakaszban jellemzőek az önállósodási törekvések, a dacolás, a szobatisztaság kialakulása, esetleg éppen mostanára esik a bölcsödei/óvodai beszokás kezdete. Ha újabb baba érkezik a családba, jellemzően felerősödhetnek az addig is meglevő nehézségek, ahogy magadon is érezheted, hogy sokszor az indokoltnál hevesebbek a reakcióid. Ez többek közt a hormonális változásoknak is köszönhető. Adj magatoknak időt, és ne legyen bűntudatod, ha ingerültebb, türelmetlenebb vagy! Ez a család minden tagjának nagy változás, mely időt, teret és elfogadást kér!
Ha kezdődik a közösségbe járás, érdemes a tesó érkezéséről úgy beszélni, hogy a nagyobb gyermek ne érezhesse úgy, hogy a baba őt túrja ki otthonról. Kati így hozott döntést: „Hároméves volt majdnem a lányom, mikor lelkesen meséltem, öccse lesz! Először velem örült, de rá pár napra mentünk óvodai nyílt napokra. Keservesen sírt, hogy nem akar oda járni és inkább nem kell az öcsi, de hadd maradhasson otthon. Végül családi napközibe írattuk, heti háromszor ment, de csak öcsi születése után 3 hónappal.”
3 év felett
Engedd, hogy ő is átélje!
Egyre nagyobb érdeklődés övezheti a tesó érkezését a nagyobb gyermek részéről. A helyzet elfogadásában segíthet, ha mutatsz neki fotókat magadról, mikor ő lakott a pocakodban s mesélsz neki arról, milyen szép és izgalmas időszak volt ez! Akár az esti mesét is szőheted az ő saját történetéből. Számíthatsz ezernyi kérdésre, többek közt a „hogy születik a kisbaba?”- típusúakra is, s ha szeretnéd felkészíteni őt, akkor érdemes minden egyes kérdésre válaszolni, persze az ő szintjén. Sokszor segíti a bejelentést és felkészülést egy játék baba. Kitti is így tett: „Nagyon örült a 3,5 éves lányom, mikor kapott egy saját kisbabát! Dajkálta, ringatta, később pelenkázta is őt, a pólója alá dugta, úgy éreztem, teljesen érti a babavárást. Nagy segítség volt a folyamatban.”
6 év felett
Adj megnyugtató válaszokat!
Az iskolás korú gyermek már képes mélyebb empátiára, együttérzésre, így a testvér érkezésének hírére aggódhat is a változások kapcsán, féltheti anyukáját a szüléskor. Fontos, hogy kérdés esetén megkapjanak minden választ! Ebben a korszakban a gyermekek eleve nyitottak a testiséggel kapcsolatos témákra, érdekli őket a folyamat, egyre inkább biológiai vonatkozásban is. Mesélj neki a születéséről, hogy mennyire örültetek neki, vártátok őt, ha apás szülés volt, ezt is sződd bele a történetbe mindenképp!
És ha nem örül neki?
Erről is beszélgessetek nyugodtan, őszintén!
Megfoghatatlan és bizonytalansággal tarkított a testvérvárás időszaka egy gyermek számára, sok kétely és félelem is övezheti az öröm mellett. Fontos, hogy tabuk és korlátozás nélkül megmutathassa, amit érez, ehhez biztosíts értő és érző környezetet! Ne büntesd, és ne tégy szemrehányást semmilyen érzelméért, hanem igyekezz azokat elfogadni! Ne félj attól, hogy nem fogják szeretni egymást! Engedd, hogy a saját tempójában haladhasson, ez segíthet a megszületés utáni érzékeny szakaszban is!
A cikk a HelloBaby! magazin korábbi számában jelent meg! Előfizetőnk vagy már? Kattints!
