A védőoltások zseniális ötlete azon a megfigyelésen alapult, hogy egyes betegségek átvészelése tartós védettséget nyújtott az érintetteknek.
A tartós védettség azon alapul, hogy a kórokozót „megjegyzi magának” az immunrendszer, és a betegséggel történő legközelebbi találkozásnál már teljes eszköztárával hatékonyan tud védekezni ellene. Az oltóanyagok fejlesztése során tehát az volt a kiinduló kérdés, hogy miként lehet immunválaszt kiváltani az emberekben anélkül, hogy ténylegesen megbetegednének. Az immunrendszerünk nem csupán az élő, működőképes kórokozóra reagál védekezéssel, hanem a legyengítettekre is, valamint a kórokozók egyes alkotóelemeire is. A mai oltóanyagok többsége ezért vagy élő, legyengített – és ezért nem fertőzőképes kórokozókat tartalmaz, vagy azok egyes részleteit, amelyek képesek az oltottakból a megfelelő immunválaszt kiváltani. Az oltásoktól tehát nem kell tartani, sőt, komoly előrelépésnek tekinthető egyegy újabb oltóanyag kifejlesztése. A már kialakult betegségek közül a vírus eredetűek gyógyításában nagyon korlátozottak a lehetőségek. A bakteriális fertőzések közül sem kezelhető mindegyik elég gyorsan és elég hatékonyan, ráadásul számolni kell azzal is, hogy a veszélyes baktériumok egy része ellenállóvá vált az antibiotikummal szemben. Világszerte egyre nagyobb problémát okoz például a TBC korábban megoldottnak hitt kezelése: egyre több olyan megbetegedést észlelnek, amely a szokásos kezelésre nem reagál. Többek között emiatt is van óriási jelentősége az oltásoknak, még abban az esetben is, ha a betegség most éppen még gyógyítható.
A rendelkezésre álló oltások egy része olyan betegségek ellen véd, amelyek többnyire nem súlyos lefolyásúak, de kétségkívül kellemetlenséget okoznak, felnőtteknél munkából való kiesést, gyerekeknél esetleg különféle szövődményeket, valamint rendkívül fertőzőek, könnyen terjednek. Az ép immunrendszerűeknek ez valószínűleg nem jelent problémát, mert viszonylag gyorsan átesnek a betegségek. Ezzel szemben a kisgyermekeknek, az időseknek, az immunhiányos állapotban élőknek viszont súlyos megbetegedést, akár halált is okozhatnak. Minél nagyobb egy népesség átoltottsága, annál rosszabbak a járványos megbetegedés terjedésének feltételei. Ezért az oltások azon túl, hogy az egyént és közvetlen környezetét védik, segítenek a megbetegedési kockázat népesség szintű visszaszorításában is.
Tudtad?
Az immunrendszer elemei már az embrionális fejlődés első heteiben elkezdenek kialakulni. A magzat a méhlepényen keresztül, az anya immunrendszeréből is kap ellenanyagokat, vagyis bizonyos, az anya által már átvészelt betegségek ellen a magzat is védett lesz, és ez a védettség a szülés utáni is érezteti egy ideig a hatását. A gyermek immunrendszerének teljes kialakulása nagyjából tízéves korra tehető. Addig az immunrendszernek is tanulási folyamaton kell keresztülmennie.
Még több hasznos infó a Mami Infóban 🙂 Rendeld meg ITT, most kedvezményes áron: https://hellobaby.hu/mami-info/
