Vajon kisebb terhelést jelent egy baba szervezetének, ha nem egyszerre kap több betegség ellen védelmet? Egyáltalán: túl lehet terhelni oltásokkal egy kisbaba immunrendszerét? Goda Gábor okleveles vegyészmérnök szerint az egyik leggyakoribb szülői félelem mögött az immunrendszer működésének alapvető félreértése áll.
Donald Trump olyan végrehajtási rendeletet írt alá, amely a gyerekkori vakcinák külön alkalmakon történő beadását szorgalmazza. A rendelet a kanyaró, mumpsz és rubeola ellen alkalmazott MMR-vakcinát is három külön oltásra bontaná, amelyeket külön időpontokban kapnának meg a gyerekek.
Lehet, hogy túl sok?
A hírt olvasva szülőként bennünk is felmerülhet a kérdés, hogy nem volna-e kevésbé megterhelő egy pici babának, ha egyszerre kevesebb oltást kapna? Mivel az oltásra immunválasz érkezik, mondhatjuk, hogy megdolgoztatja az immunrendszert. Ebből kiindulva több oltás egyszerre vajon még nagyobb terhelést jelent?
“Az immunrendszer nem így működik!”
Egy kisbaba immunrendszere kétségtelenül nem olyan érett, mint egy felnőtté. Ám korántsem működésképtelen pláne nem védtelen, sőt!
Immunrendszerének folyamatosan fel kell ismernie és kezelnie kell ezeket. – Fogalmaz Goda Gábor okleveles vegyészmérnök, a Synbiotic Laboratory alapítója és kutatás-fejlesztési vezetője, valamint a Draconic Technology gyártásvezető vegyészmérnöke. Az anyától kapott ellenanyagok az első hónapokban átmeneti védelmet biztosítanak, miközben a baba saját immunrendszere is folyamatosan fejlődik. Az oltás pedig tulajdonképpen ezt a tanulási folyamatot irányítja célzottan.
Olyan, mintha előre megmutatnánk az ellenfelet
Az oltásban az immunrendszer az oltás típusától függően találkozhat gyengített vagy elölt kórokozóval, illetve annak csupán egy jellegzetes részletével. A szervezetnek nem kell átesnie magán a veszélyes betegségen ahhoz, hogy megtanulja felismerni az ellenfelet.
„Az oltás tulajdonképpen egy előre megszerzett immunológiai tapasztalat. Úgy tanítja meg a szervezetet egy potenciálisan veszélyes harcra, hogy közben nem kell valóban végigvívnia azt.” – foglalja össze Goda Gábor. És éppen ezért félrevezető szerinte az az elképzelés is, hogy a több oltás egyszerűen összeadódó terhelést jelent.
Nem az oltások számát kell nézni
Sok szülőt aggaszt, amikor egy csecsemő egyetlen alkalommal több betegség ellen is oltást kap. Goda Gábor szerint immunológiai szempontból azonban nem pusztán az oltások darabszámát érdemes nézni, hanem a bennük lévő antigéneket, vagyis azokat a kórokozórészleteket, amelyeket az immunrendszer megtanul felismerni.
„Ez a terhelés eltörpül ahhoz képest, amivel a baba immunrendszere naponta találkozik a bőrén, a levegőben, az anyatejben, a tápszerben vagy egyszerűen akkor, amikor a kezét a szájába veszi. Vagy a lábát. Vagy bármit” – teszi hozzá.
Valódi problémáról például bizonyos súlyos immunhiányos állapotok esetén beszélhetünk. Ilyenkor egyes élő, gyengített kórokozót tartalmazó vakcinák valóban nem adhatók. De ennek oka sem az, hogy „túl sok” oltás érné a szervezetet, hanem az, hogy az immunrendszer adott működészavara miatt még a legyengített kórokozót sem biztos, hogy megfelelően tudná kontrollálni.
Akkor miért ne húzzuk szét őket?
Egészséges gyermekek esetében jelenleg nincs igazolt immunológiai előnye, ha az oltásokat különválasztjuk. „A kombinált oltás biológiailag nem nagyobb „immunterhelés”: ugyanazon a találkozáson belül több antigént mutat be, miközben kevesebb szúrással és rövidebb védtelen időszakkal jár. Az oltások széthúzásának egészséges gyermekeknél nincs igazolt immunológiai előnye, ellenben meghosszabbítja azt az időt, amikor a gyermek még elkaphatja az adott fertőzést”– mondja.
Vagyis a kevesebb egyszerre nem feltétlenül jelent kisebb biológiai terhelést. Viszont jelenthet több orvosi látogatást, több szúrást, és hosszabb időt, amíg a gyermek még nem rendelkezik a teljes védelemmel.
Gyermekbetegségek A-tól Z-ig – minden fontos tudnivaló egy helyen a szülők és a családok számára
