Van haszna annak, ha egy kis óvodást nyelvórára járatunk? Felesleges terhelés, vagy játékosan megszerzett tudás? Ki így, ki úgy vélekedik…
A kisgyermek legfőbb fejlesztő tevékenysége a játék, és ennek fontos részeként a szabad játék. Ám ez nem feltétlen ellentmondás, ha az idegennyelv elsajátításról van szó…
Ez nem nyelvtanulás
Az utóbbi évtizedek kutatásai, valamint a korai nyelvfejlesztés területén megfigyelhető jó gyakorlatok nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy végérvényesen megváltozzon a nézet, miszerint az idegen nyelv felesleges megterhelést jelent a gyermeknek.
A kiindulópont az kell, hogy legyen, hogy az idegennyelv-tanulás nem azt jelenti a gyermeknek, mint a felnőttnek.
Nyelvelsajátítás
A szakemberek külön terminussal jelölik a 10 év alatti és a tíz év feletti tanulók idegen nyelvi fejlesztését. Az előbbit nyelvelsajátításnak, az utóbbit a tudatos, hagyományos értelemben vett nyelvtanulásnak nevezik.
A korai idegennyelv-fejlesztés legfontosabb jellemzője, hogy tevékenység közben történik.
A kisgyermek fő tevékenysége a játék, ezért a nyelvi foglalkozások mindig játékba, értelmes, a gyermek korának megfelelő tevékenységbe ágyazottan jelennek meg.
Nem szavakat tanul
A gyermeki tanulás sokkal kisebb mértékben alapul verbalitáson, szavak megértésén, mint a többi korosztályé. Ezért a gyermek számára a mozgás, cselekvés, az érzékszervekkel való befogadás, a szituációkból való értelmezés mind-mind az értelemteremtést szolgálja. A nyelvi alapkészségek közül a hallás utáni megértés az, amely minden foglalkozáson jelen van. A gyermeket körülveszi egy ’nyelvi fürdő’, amely biztonságos környezetben, szeretetteljes légkörben nyújtja számára az idegen nyelvet.
Sokat változott tehát a témához való hozzáállás, mind pedagógiai, mind szülői részről; ám ez azért nem jelenti azt, hogy minden háromévesnek angolra kell járnia… sőt.
Forrás: dr. Kovács Judit, pagony.hu
Ajánljuk még a témában:
