Magyarországon a gyermekek közel fele házasságon kívül jön a világra. Pedig a statisztikák szerint magasabb lett a házasságkötések száma, és kevesebb a válás… Hadasné dr. Golyán Judit családjogi ügyeket tárgyaló bírót kérdeztük az elmúlt időszak tendenciáiról.
Szerző: Szále Kata
Számok tükrében
A házasságkötések hosszan tartó csökkenését követően – 1986. óta 2010-ben volt a legalacsonyabb, majd a 2019-es „robbanás” után – 2020-ban folytatódott a pozitív tendencia és több házasságot kötöttek a magyar fiatalok, valamint nőtt a megszületett kisbabák száma is. (KSH Népmozgalom adatai alapján.)

Mik a lehetséges okok?
Bár a bontóperekben a felek szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoznak, hogy szerelemből kötöttek házasságot, az ilyenfajta elköteleződési kedv növekedése mögött állhatnak az ezt ösztönző szociálpolitikai juttatások is – a CSOK, a babaváró hitel, az SZJA kedvezmények –, hisz ezek mind segítséget jelenthetnek a családalapításban.
A válások száma is csökkenő tendenciát mutat: a 2010-es évek elején volt a legmagasabb (24 -25 ezer), míg 2020-ben 15 400 házasságot bontottak fel a bíróságok, mely az 1950-es évek óta a
legalacsonyabb számú válást jelenti.
Abban a két budapesti kerületben, amelyik az én bíróságom illetékességi területéhez tartozik, nem látható szignifikáns javulás e téren. Sőt, azt kell mondanom, hogy 2020-ban, és ez év első félévében is több bontóperi keresetlevél érkezett, mint a megelőző években.
Mi a tapasztalata, jobban működnek a családok a bezártság idején, összefogunk a bajban? Vagy inkább felszínre kerülnek a szőnyeg alá söpört problémák?
A nehéz külső helyzetek általában nem könnyítenek a belső feszültségeken. Én azt látom, hogy nem lett jobb az emberi kapcsolatok minősége, sem a családok problémamegoldó képessége. Amikor mindennaposak az anyagi gondok, amikor a szülőket teljesen új feladatok elé állítja az online oktatás, amikor fokozódik a bezártság, akkor sokkal több lesz az ütközési felület, és könnyen kiéleződik az olyan helyzet is, amivel korábban meg tudtak birkózni.
megoldási stratégiák kidolgozására, ezért tűnhet a válás a legkézenfekvőbb megoldásnak.
Van különbség aközött, hogy a szülők házasságban, vagy élettársi viszonyban élnek, amikor
elérkeznek arra pontra, hogy nem működik tovább? Kitartóbbak, ha házasok?
Az elköteleződést általában a gyermekek megléte mélyíti, ám, ha úgy érzik, nem megy tovább, van az a pont, amikor ez már nem szempont, és ilyenkor szerintem teljesen mindegy, hogy házasok-e a szülők, vagy sem.
A folytatást itt olvashatod: