Tanácstalanság lehet urrá rajtunk, amikor a három-négy-öt hónapos babánk nem olyan, mint máskor: nyugtalan, étvágytalan, nem lehet letenni a karunkból, többször felébred éjjel és a napirendünk is felborul. Jellegzetes tünetek még: az egy-két napig tartó „csípős” hasmenés, hőemelkedés, orrfolyás – ezeket együttesen, vagy külön-külön tapasztalva – óhatatlanul felmerül bennünk, szülőkben: vajon betegséggel, vagy fogzással állunk szemben?
Szerző: HelloBaby magazin
Először is: bármikor, ha a betegségre gyanakszunk, keressük fel a gyermekorvosunkat! Ám amennyiben az orvos megnyugtat, hogy minden bizonnyal a fogzás áll a tünetek hátterében, akkor azért valamelyest fellélegezhetünk, bár a kellemetlenségek, babánk nyugtalansága attól még velünk marad.
Hogyan zajlik a fogzás? Mi történik ilyenkor?
A tejfogak csírái már a babánk magzatkorában elkezdtek fejlődni – a maradó fogak egyébként éppúgy, csak később a két fogtípus fejlődése más-más úton halad. A tejfogak már a magzati kor 6.-7. hetében megjelennek majd 3 hónapos kor körül tovább fejlődnek. A babavárás ezen korai időszaka azért is fontos a tejfogacskák fejlődését tekintve, mert ekkor keményedik meg a fogak koronai része. A foggyökerek azok, melyek a néhány hónapos kisbabák fogzása idején – könnyen lehet, hogy épp ezekben a hetekben, hónapokban – fejlődnek. Ám a fogorvosok megerősítik azt, hogy a gyökerek fejlődése nem okoz a kicsinek fájdalmat.
A pirosság nem elsősorban a fog kibújása miatt alakul ki, hanem a szájukba kerülő szennyeződésekre adott immunválasz jele. Ez kétségkívül érintheti kényelmetlenül a babát, ez az ami a nyűgösségét okozhatja.
Piros popsi, és orrfolyás – ez is a fogzás miatt van?
Könnyen lehet, hogy igen. Az enyhe hasmenés kicsípi a baba fenekét – ettől lesz érzékeny, piros. Ennek hátterében pedig az a sok-sok lenyelt nyál áll, melynek kémhatása ilyenkor megváltozik: savasabb ebben az állapotban. A híg orrfolyás pedig ez esetben nem a nátha tünete, mögötte az áll, hogy a szájüregben, az ínyben fokozott a vérkeringés – a nyáltermelő mirigyek is többek között ezért dolgoznak sokat – ez serkenti az orrnyálkahártyát is erősebb termelésre: híg orrfolyást produkálva.
És van, amit nem a fogzás okoz
A fejlődéssel, mozgás fejlődéssel is sok változás jár a baba életében, nem feltétlenül a fogzás okozhat csupán nyugtalanságot, nem mindig ez borítja fel a szépen, lassan beállt, megszokott mindennapjainkat, könnyen lehet az is, hogy nem egy-egy a „mocorgó” tejfogacska is ludas.
Például egy-egy fejlődésbeli ugrás, vagy akár egy oltásra adott reakció is okozhat nyugtalanabb éjszakai alvást.
A fokozott nyálképződés sem közvetlenül a fogzás miatt van – a közhiedelemmel ellentétben.
Említettük, hogy az erőteljesebb szájüregi vérkeringés hatására megnő a nyálmennyiség. Ennek szerepe feltételezhetően sokkal inkább higiéniai: az első életévükben a babák – a fejlődés orális fázisában – mindent a szájukba vesznek, a világ megismerésének módja ez ebben az időszakban, így jócskán találkoznak piszokkal, kórokozókkal akár és a nyállal lényegében némileg kimossák ezeket. Tisztító funkciója van tehát az erőteljes nyálzásnak.
Hogyan segíthetünk a babánknak átvészelni?
Segíthet a tudat, hogy pár nehezebb nap után enyhülést tapasztalhatunk, mert általában hullámzóan jelentkeznek a fogzás tünetei. Léteznek különféle praktikák is, melyek vagy beválnak, vagy nem. Próbáljuk meg a saját legjobb „segítőnket” megtalálni: akár egy rágcsa formájában – mely lehet egy speciálisan erre a célra kifejlesztett hűtőeszköz, vagy egy darab hidegre hűtött répa (mindig legyünk a kicsivel, ha ezt választjuk!); de megoldja a rágcsálást a baba magától is: úgyis mindent „csócsál, megkóstol”.
Enyhülést hozhat, ha a kicsi ínyét finoman masszírozgatva, hűsítő gélt használunk, így csillapítva a kellemetlenségét; választhatunk továbbá homeopátiás szert, vagy végső soron valódi fájdalom- és lázcsillapítót is.
