A nyaralás, a kikapcsolódás, a közösen töltött idő jó lehetőséget ad arra, hogy harmóniát csempésszünk a kapcsolatunkba. Több veszekedést, vagy meghittséget hoz a várva várt vakáció?
Szerző: Szále Kata mentálhigiénés szakember
A vakáció csak rosszabb?
Babával, pici gyerekekkel sokszor érezzük úgy, hogy a nyaralás csak még fárasztóbb, mint otthon lenni. Hiszen kizökkenünk a megszokott napi ritmusból, rosszabbul eszik, kevesebbet alszik a kicsi. A baba nyűgösebb, fáradt. Ettől óhatatlanul mi, szülők is azok leszünk. Alig várjuk, hogy végre hazamenjünk… De nem csak így lehet! Érdemes alaposan megtervezni a pihenésünket.
A babás, kisgyermekes évek nehezek, természetes krízisek tarkítják őket, ám nem mindegy, hogy hogyan éljük meg és ezekből hogyan jövünk ki.
Mi tölt fel?
Az, hogy egy időre kiszakadunk a mókuskerékből önmagában is jót tehet, mind a hangulatunknak, mind a kapcsolatunknak. Van azonban néhány pont, amit jó előre tisztázni, hogy ne a pihenés napjait árnyékolja be a konfliktus.
Érdemes megosztani egymással, hogy most/ jövő héten/ idén mit szeretnénk igazán.
Fontos végiggondolni, hogy mi tölt föl leginkább, milyen jellegű kikapcsolódásra vágyunk, mennyi időt szeretnénk esetleg teljesen magunkban lenni (énidő), hogy osztjuk el a gyermekekkel kapcsolatos teendőket, mire mennyi pénzt szánunk…
Könnyen lehet, hogy eddig mindig apartmant béreltünk a barátokkal, ám most magunkban lennénk, és nagyon jó lenne egy félpanzió, vagy teljes ellátás, hogy az étkezések körüli teendők se a mi gondunk legyen. Ha mindig magunk pelenkázunk/ fürdetünk/olvassuk az esti mesét… stb, most kérhetjük a párunktól, hogy valamennyit vegyen át belőle. Könnyebb jól alakítani a nyaralást, ha az elvárásainkat, vágyainkat megbeszéljük.
És, ha végiggondoltuk hogy mi az, ami kikapcsol, örömet okoz, energiát ad, akkor szervezzük úgy a programot, adjunk teret azoknak a tevékenységeknek is.
Figyelj rá!
Pihenés során figyelték meg a partnerek közti meghittséget, szerelmet, szeretetet a Washington Universtity kutatásában – amelyet 130 pár bevonásával végeztek -. A kikapcsolódás során arra fókuszáltak a kutatók, hogyan reagálnak egymásra a párok, amikor valamelyikük közeledni próbál; az ilyen “nyitási kísérletekre” adott válaszból tudták leszűrni, hogy kapcsolatuk az évek alatt növekedni fog, vagy sorvadni kezd.
Íme egy példa: A vízparton ülve a pár mindkét tagja olvas, amikor egyikük egy odaröppenő madárra lesz figyelmes: -Nézd csak, milyen szép! A másik: a.) – Felemeli a tekintetét, megnézi a madárkát és váltanak róla pár szót. b.) Föl sem néz és olvas tovább és esetleg még nehezményezi is, hogy a párja megzavarta… c.) Rápillant, és egy “ühüm” után temetkezik csak újra az olvasmányába.
Merre tartotok?
Az “odafordulás”, vagy “elfordulás” előre jelzi, hogy egy kapcsolat milyen irányba tart.
Hiszen, ha nem adjátok meg egymásnak a kölcsönös figyelmet, mely a meghittséghez nélkülözhetetlen, könnyen léphettek az elhidegülés útjára – mely sokáig észrevétlen maradhat! A kutatásban résztvevő párok közül – hat év elteltével – azok maradtak egy pár, és azoknak maradt kielégítő (hívjuk boldognak?) a kapcsolata, akik nyitottak voltak egymás kezdeményezéseire.
Az odafordulás elengedhetetlen a párkapcsolat fejlődéséhez.
Kis igenek és kis nemek
Ajánljuk még a témában:
