Szeretünk panaszkodni, keseregni, kritizálni, ócsárolni, árkot ásni, leszólni, beszólni, lemondóan legyinteni és egykedvű képpel vagy lebiggyedő szájjal mászkálni. Pedig talán a hétköznapok is sokkal elviselhetőbbek, vidámabbak lennének, ha legalább egy fokozatnyit csavarnánk a szemléletmódunkon, legalább a gyerekek kedvéért. Hét egyszerű trükk, amellyel pozitív gondolkodásra és tettekre nevelheted a gyerekeidet:)
W. Ungváry Renáta írása
1. Figyelj a mondataidra! Kerüld a negatív megfogalmazásokat: próbáld ki, nem hatékonyabb-e, ha a kritika helyett inkább pozitívumokat emelsz ki. Például e helyett: olyan rendetlenség van itt, hogy nem lehet eljutni az ágyadig, EZT: Segítene a rendrakásban, ha utána a kedvenc kuckódban a kedvenc mesédet mesélném? VAGY: amikor nagyon lassan öltözködik, akkor nógatás helyett: olyan jó volt tegnap látni, hogy milyen hihetetlenül gyorsan fel tudsz öltözni!
2. Ha meg akarsz tiltani valamit, használj a nem, ne szócska helyett olyan megfogalmazásokat, amelyek a számodra kívánatos kimenetelt hangsúlyozzák. Például a ne kiabálj, ne csapkodj a kockával helyett: annyira örülnék, ha most egy kicsit csendben lennénk, és meghallgatnánk, milyen halkan tud lépkedni a pók a falon.
3. Mások leszólása, kritizálása helyett fejezd ki a kívánatos irányt azzal, hogy nem mész el tétlenül amellett, ami nem tetszik. Például ne kritizáld a sok szemetelő bunkót, hanem szedd össze az utadba kerülő szemetet és dobd ki. Ha szeretnéd elérni, hogy a gyerekeid ne cukorkát, nyalókát és hasonló fogromboló ajándékokat kapjanak, akkor megelőzésképpen javasolj mást. Például: Peti most imád rajzolni. Nagyon örülne például egy varázsceruzának, amellyel egyszerre több színűen lehet rajzolni.
4. Amikor otthon közös ismerősökről beszéltek, ne csak azt említsétek meg, ha valaki különösen hülye, lusta, kiszámíthatatlan és undok – a beszédtéma legyen sokkal gyakrabban az, hogy miért jó Zitával és Gergővel együtt dolgozni, hogy milyen csinos volt ma Éva, és milyen remek ötletekkel állt elő múltkor Kende.
5. Este váljon szokásotokká, hogy megbeszéljétek, mi volt a legjobb a mai napban. Ahogy múlik az idő, mindannyian egyre több és több jó dolgot lesztek képesek felidézni. Ha már eljutottatok erre a szintre, jöhet a következő lépés: mi volt ma a legmeglepőbb jó? Mi történt ma, amit rossznak vártam/tartottam tőle, és mégis jól sült el, boldoggá tett?
6. Kitől tanultunk ma? Ez már fogasabb kérdés, mégis megéri beszélgetni és gondolkodni róla. Vajon az a sok-sok ember, akivel ma összefutottunk és akit végighallgattunk, (vagy akiről olvastunk, hallottunk) milyen meglepő, elgondolkodtató újdonsággal tudott szolgálni?
7. A “Miért jó nekünk?” játék már igényel némi felkészülést, legalábbis eleinte. Olyankor érdemes bevetni, amikor folyamatosan bosszankodunk különféle dolgokon. Az adóhivatalon, a postáson, az árak emelkedésén, egy elmaradt programon és így tovább. Kérdezzük meg, mi a jó oldala annak, hogy ez így és így történt. Egészen biztos, hogy egyre ügyesebben képesek leszünk áttérni a félig üres pohárról a félig telire.
