Pár napja elkezdték oltani a kismamákat és a szoptató édesanyákat. Egy második trimeszterben járó édesanya osztja meg velünk a tapasztalatait, élményeit.
Babát most?!
Tudom megosztó talán az is, hogy ebbe a bizonytalan Covid helyzetben miért is vállal, tervez az ember babát? Biztosan ti is többen megkaptátok. Féltem belevágni én is, mi is, nagyon! De emellett is bizakodóak voltunk és ő most választott minket!
Egyet nem szeretnék titkolni, egészségügyi dolgozó vagyok, így én egy picivel előbb jutottam hozzá ehhez a lehetőséghez de örülök, hogy ez már változott!
Covid oltás a terhesség alatt?
Elég megosztó téma és annyira szomorú a fröcsögés, amit kapnak azok a nők, anyák akik emellett döntenek. A közvetlen környezetem, családom, közeli barátok – akikkel egy véleményen vagyunk a járványt illetően -, csak őket avattam be egyáltalán abba, hogy foglalkoztat a gondolat az oltással kapcsolatban. Az év elején lett volna esedékes a munkahelyi oltás, de akkor derült ki, hogy már várandós vagyok.
Nem volt kérdés, nem oltattam magam.
Álmomban sem gondoltam, hogy oltatni fogok
Még a gondolat csírája sem volt bennem, hogy így várandósan esetleg az oltás mellett döntsek…
Az első 12 hétben is már szinte karanténban éltem, félve az első trimeszter bármely veszélyétől + covid. A rosszullétek pedig csak tovább erősítettek abban, hogy még gondolatban sem, még a boltig se.
Aztán itthon is bedurvultak az események: egyre több fiatal, alapbetegségek nélkül, kismamák, kismamák gépen stb… Mivel kórházban dolgozom nagyon sok “forró drótról” jött valós információ, hogy mi a helyzet bent a covid osztályokon.
Többen kérték, hogy ha tehetem ne menjek sehova! Ha tudok oltassak!
Ekkor elkapott a pánik!
Hiába tartom maximálisan magamat karantén alatt, (boltba sem járok jelenleg, csak a kötelező orvosi vizsgálatokra teszem ki a lábam itthonról) a párom nem tudja ezt megtenni sajnos. Munka, bevásárlás ez már bőven elég, hogy belefusson bárki bárhol… FFP2 maszk mindenhol és úszunk már a fertőtlenítőszerekben.
Pszichésen már-már beleőrültünk…
Akik segítettek: szakorvosok, genetikusok, gyerekgyógyászok, nőgyógyászok. Majd további kutatások külföldi oldalakon, felgyorsult események kb. 1 hét alatt:
Minden oldalról azt erősítették meg, hogy OLTÁS, PFIZER!
Itthon álmatlan éjszakák, családi kupaktanács, bizonytalanság, félelem…
Talán ha nincs ez a szörnyű harmadik hullám és amit magával sodor nem biztos, hogy ekkora pánikot okoz számomra és meghozatja velem ezt az egyáltalán nem könnyű döntést.
Külföldön 2., 3. trimeszterben már oltják az arra vállalkozó anyákat, így én ebbe már beletartoztam. Az orvosok is akikkel beszéltem ennek tudatában voltak.
Minden rendben: első oltás
Az összes genetikai vizsgálat ( UH, kombinált, Nifty minden rendben és a baba jól van!)
Így 15+4 naposan megkaptam az első oltást. ( Pfizer).
Előtte, akkor és most is millió kérdés és bizonytalanság, félelem van bennem. Jó döntést hoztam? Nem ártottam ezzel az első babámnak? Mert ő az első – ezt nem említettem!❤️
Védve érezhetem magam?
Nyilván az oltásokat követően sem fog változni a viselkedésem a covid alatt és nem indulok se plázába, se baráti összejövetelekre és nem röffenek össze nagy családi kajálásra. Ugyanúgy be fogok mindent tartani, amit én a saját esetemben a legjobbnak látok.
Bizakodó vagyok
Tudom, hogy oltással is elkaphatom, de bízom benne, nem terít le teljesen és nem kell majd akár idő előtt megszületnie a babámnak az én életemet mentve. Majd küzdenek kollégák az életemért valahol egy intenzív osztályon; sajnos szakmai ártalom, hogy ilyen borúsan látom ezt. De bocsássatok meg – nem szeretnék senkit ijesztgetni ezzel-, ez az én személyes gondolatom, félelmem.
Továbbá a mostani infók tudatában
Sem akkor, sem pedig azóta semmi komoly tünetem nincs! A karom fájt másnap és a lapockámnál éreztem egy furcsa nagyon picit szúró fájdalmat kb 2 napig. Ezen kívül semmi nem történt!
Legközelebb 3 hét múlva esedékes egy vizsgálatom.
Azóta is kutatok, keresek külföldi tanulmányokat, és figyelem a jelenlegi eseményeket ezzel kapcsolatban.
De sajnos annyian támadják azokat is akik ezt mégis bevállalnák, vagy vállalták akár terhesség előtt, terhesen vagy szoptatva – szörnyen sokan – így én be is fejeztem emiatt a közösségi média oldalak figyelmét ebben a témában.
Csak ez jár a fejemben
Nagyon nehéz döntés volt. Most is az! Ezzel kelni és feküdni, meg most van az az idő amikor már mindenkinek elég volt. Pedig itt van és tarol. Nehéz ezen nem agyalni.
A pici mindent érez: félelem, aggályok, bizonytalanság, néha önostorozás is: jó döntés volt-e… Ezzel a stresszel sem szeretnék ártani neki.
Ősszel várom őt nagyon és álmomban láttam már az arcocskáját mikor még nem tudtam, hogy terhes vagyok. Álmomban is kisfiú volt.
Vigyázzatok magatokra nagyon!
Forrás: Babagenetika.hu
Ajánljuk még a témában:
