Sorozatunkban hónapról hónapra mutatjuk be a világ különféle országainak szokásait a babavárással, szüléssel, gyerekneveléssel kapcsolatban egy-egy magyar édesanya tapasztalatain keresztül. Tina történetével Németországba, azon belül is Bajorországba látogatunk el.
Folytatás…
Milyen volt Levente érkezése?
A szülésznővel eredetileg kádas, nyugodt szülést terveztünk, de a kisfiam három héttel korábban érkezett. Sajnos a feje még nem illeszkedett be tökéletesen, ezért az orvosom javaslatára a vajúdás megindulásakor a hátamra kellett feküdnöm, és úgy várnom a mentőket, nehogy a köldökzsinór előreessen. Sajnos emiatt sokáig a kórházban sem volt szabad felkelnem. Csalódott voltam, hisz nem úgy éltem meg a szülésem, ahogy szerettem volna. A fogadott szülésznőm sem dolgozott aznap, mindig újabb és újabb ismeretlen szülésznővel kellett megosztani ezeket a fontos pillanatokat, így koncentrálni is nehezebben tudtam magamra és a babára is. A párom végig maximálisan támogatott, amiért büszke vagyok rá és nagyon hálás. Végül 19 óra vajúdás után, az orvos a baba vérértékeit figyelembe véve a császármetszés mellett döntött. Tomi a műtét ideje alatt is bent volt mellettem, ő vágta el a köldökzsinórt is. Amíg engem elláttak, a picivel a mellkasán együtt vártak a szülőszobán. Utána mindannyian együtt lehettünk. Éjjel megkérdezték, szeretnék-e aludni, vigyázzanak-e a babámra. A kórházi ellátás fejedelmi volt, naponta több menüből lehetett választani, és az orvosok jókedvűek voltak, sokat viccelődtek. A családoknak lehetőségük van külön családi szobára is, 30 euró ellenében. Itt az apuka is kap étkezést, és a nagyobb testvérek is bejöhetnek. A császármetszés utáni negyedik napon a szükséges vizsgálatok után haza is mehettünk.
Érdekesség:
Németországban körülbelül a szülések harmada végződik császármetszéssel, ezzel az aránnyal Európa középmezőnyébe tartoznak. A kórházak közel fele megszerezte a baba-mamabarát minősítést, de a csecsemőknek így is csak 11,9 százalékát szoptatják kizárólagosan az első 6 hónapban, a szoptatási idő átlagos hossza pedig csupán 7,5 hónap.
Hogyan telt a gyermekágyi időszak?
Az első időszakot szépen, nyugodtan éltük meg immár kis családként. Tomi segített a házimunkában, főzött, takarított és bevásárolt. Együtt igyekeztünk első babás szülőként helytállni.
Száz százalékosan csak a babára szerettem volna koncentrálni, ezért nagy siker volt számomra, hogy szoptatni tudtam őt. A családomnak sajnos nem volt lehetősége ellátogatni hozzánk, de én akkor igazából nem is tudtam volna senkit szívesen fogadni. Mindent Tomival ketten próbáltunk megoldani. Ettől függetlenül elmondhatom, hogy csodálatosan teltek az első hetek egymás megismerésével. A legfőbb segítséget a párom és a szülésznő jelentette.
Érdekesség:
Németországban a szülők szülői szabadságon (Elternzeit) lehetnek a gyermekkel összesen 36 hónapon keresztül, amelyből 12 hónapot az első három életév során kell igénybe venni. Azonban anyagi támogatást (Elterngeld) csupán két éven át kaphatnak, amelynek havi összegét a munkaviszonytól függően határozzák meg. Ez általában a kereset 67%-a, 300 és 1800 euró közötti összeg. Az összeg folyósításának ütemét szintén igény szerint kérhetik: vagy egy éven át kapják a teljes összeget, vagy két éven keresztül az összeg felét. Az édesapáknak ugyanezek a juttatások és szabadságok járnak, és a két szülő akár egyidejűleg is lehet szülői szabadságon. A szülői szabadság idején legfeljebb heti 30 órában lehet munkát vállalni. Bajorországban plusz juttatásként 100 eurót átvállal a bölcsődei vagy óvodai díjból az állam.
Cikkünk megjelent a HelloBaby magazinban.
Az írás első részét itt találod:
https://hellobaby.hu/babak-a-vilag-korul-nemetorszag-1-resz/