Számos szervünkhöz hasonlóan a tejfogak csírái is magzati korban kezdenek fejlődni. A tejfogak és felnőtt fogak egyszerre jelennek meg a magzati időszak 6-7. hetében, majd a várandósság 3. hónapjában eltérő irányt vesz a két fogkészlet fejlődése. Míg a tejfogak fejlődése folyamatos, a maradó fogak csírái kb. 5-6 éves korig nyugvó állapotban maradnak.
A várandósság időszaka meghatározó a tejfogak állapota szempontjából, mivel ekkor keményednek meg a fogak koronai részei. Ebben az időszakban a kismamát érő külső hatások, mint például a bakteriális és vírusos fertőzések, bizonyos gyógyszerek befolyásolhatják a kialakuló fogszövet minőségét, és akár a későbbi fog formáját is. A születés idejére a metszőfogak koronai részének nagy része elmeszesedik, és lassan a tejőrlők rágófelszíne is megkeményedik, néhány hónappal később a fogzás idején már csak a gyökerük fejlődik.
Erősíthetőek-e a beteg fogak plusz kalcium- vagy fluorszedéssel?
Sajnos a fogakat képző sejtek a keményszövetek kialakítása után elvesztik fogépítő képességüket, ezért a fogzás után a táplálékkal bevitt kalcium és fluor belülről már nem képes beépülni a fogba. Károsodott fogzománc esetén javulás a fogak szakszerű ellátásától várható. A fogak épségének megőrzése érdekében tanácsos már tejfogakon is olyan fogkrémet használni, ami a fogak felszínén segít a kioldódott ionok helyére újakat visszaépíteni, így erősítve a fogzománcot. A fluortabletta rutinszerű szedése nem ajánlott, mivel a szervezetbe kerülő fluor hosszútávon egészségügyi kockázatot jelenthet. Alkalmazását csak az előnyök és kockázatok gondos mérlegelése után szakorvos javasolhatja, ha más módon nem javítható a fejlődésben lévő maradó fogak ellenállóképessége.
Van-e gyökerük a tejfogaknak?
A tejfogak anatómiájáról sok tévhit kering. Sokan gondolják például, hogy a tejfogaknak nincs is gyökerük. Erre a hibás megállapításra valószínűleg a természetes fogváltás során kihulló fogak csonkjaiból következtettek, amelyeknek gyökere már valóban felszívódott és a belsejük is üreges. innen eredhet az is, hogy a tejfogak nem éreznek, hiszen nincsenek bennük idegek. Valójában a tejfogaknak nagyon erős, jól fejlett gyökereik vannak, bennük erek és idegek hálózatával. Épp ezért rendkívül veszélyes a még kis mértékben mozgó fogakat cérnával megpróbálni kihúzni, mert ezzel könnyen a fogíny, de akár a csont sérülését is okozhatjuk.
Kell-e mosni a tejfogakat?
A tejfogakon éppúgy megtelepednek a baktériumok és a lepedék, mint a felnőtt fogakon, különösen a hozzátáplálás megkezdése után. Tisztítás hiányában a savas környezet hatására a felszínükről ásványi anyagok oldódhatnak ki, ami hosszú távon szuvasodáshoz és akár a fog gyulladásához vagy elhalásához is vezethet. Érdemes már az első fogak megjelenésekor megkezdeni a fogmosást, lehetőleg éppen erre a célra kifejlesztett babafogkefével. A hozzátáplálás kezdetével fontossá válik a lepedék eltávolítása mellett az optimális kémhatás visszaállítása is. Ehhez válasszunk kifejezetten babák számára kifejlesztett, lenyelés esetén sem ártalmas fogkrémet. Félreértés, hogy a fogkefének a baba kezébe kell illeszkednie, hiszen a gyerekek finommotoros képességei még korlátozottak, ezért még akár 6-7 éves korban is rászorulnak a felnőttek segítségére. Természetesen a nagyobb gyerekek már bátran használhatnak egyedül is fogkefét, de még hosszú éveken át a felnőtt feladata a végeredmény tökéletesítése.
Elkophatnak-e a tejfogak?
Elterjedt tévhit, hogy a tejfogakat nem szabad úgy tisztítani, mint a felnőtt fogakat, mert elkopnak. Sokan épp ebből az okból nem mernek elektromos fogkefét sem használni, pedig az élményszerű fogmosás fél út a siker felé. Legyen az hagyományos kézi vagy épp gépi fogkefe, fontos szem előtt tartani, hogy a tejfogakat mindig nagyon puha sörtéjű kefével kell ápolni. A fogszuvasodás veszélye sokkal reálisabb, mint hogy a napi rendszeres fogmosás hatására lekopna a zománc a fogakról. Azokban a fogakban, amelyekről a zománc rövid idővel az előtörésük után leválik, valószínűleg a fog fejlődése során sérült a külső fogzománc és a fog belső kemény szövete közti kapcsolat.
Kell-e kezelni a tejfogakat?
A mai napig tartja magát a nézet, hogy a tejfogakat nem szükséges kezelni, mivel előbb-utóbb kihullanak, és később majd úgyis egészséges felnőtt fogak kerülnek a helyükre. Ezt csak súlyosbítja az a tévhit, hogy a tejfogakban nem lehet tömést készíteni, azok úgyis kiesnek. A tejfogak szuvasodásának egyik legnagyobb veszélye, hogy a beteg fogak megfertőzik az egészséges szomszédaikat, később pedig a frissen előbukkanó felnőtt fogak eshetnek áldozatul a szájban elszaporodott káros baktériumoknak. épp ezért nagyon fontos a tejfogak rendszeres ellenőrzése, és szükség esetén ellátása. Azonban a kezelés sikerét nem a tejfog szerkezete vagy anatómiája befolyásolja, hanem, hogy mennyire sikerül a kis pácienst együttműködésre bírni. A tejfogak gyökereinek természetes tulajdonsága, hogy idővel felszívódnak, ezért gyógyhajlamuk erősen korlátozott. Így a mélyebb szuvasodások gyorsabban vezetnek a fog elhalásához.
Lehet-e gyökérkezelni a tejfogakat?
Baleset vagy gyulladás esetén néha elkerülhetetlenné válik a tejfogak gyökérkezelése is. Ez a hagyományos gyökérkezeléshez képest különleges ellátást jelent a tejfogak sajátos kódja miatt, azaz hogy a gyökerük idővel felszívódik, majd a fog kihullik. Ezért gyökérkezelésük során sem használhatóak, csak szintén felszívódó anyagok. ez magában foglalja annak a lehetőségét, hogy a gyökérkezelést idővel újra el kell végezni. Akkor miért nem egyszerűbb eltávolítani a problémás tejfogakat? Mert a tejfogak őrzik a maradó fogak helyét. A korai fogeltávolítás a későbbiekben számos problémához vezethet, például a maradó fogak helyének beszűküléséhez, azok rendellenes helyzetben való előtöréséhez, vagy akár a szomszédos fogban való elakadásukhoz. Épp ezért nagyon fontos a tejfogakat a helyükön megőrizni a természetes fogváltásig. A tejfogak szuvasodásának egyik legnagyobb veszélye, hogy a beteg fogak megfertőzik az egészséges szomszédaikat.
A cikk megjelent a HelloBaby! magazin február-márciusi számában
Hozzászólás ehhez a bejegyzéshez